Addiktológia: romokban hevernek az intézmények

Társadalmi méretű változások szükségesek az addiktológiai ellátásban – vallja dr. Szemelyácz János, az Addiktológiai Szakmai kollégium tagja, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetője a Kórház szaklap 6-7. számában a vele készült interjúban. Ugyanakkor véleménye szerint a magyar lakosság és a kormányzat elfogult és részrehajló.

– Gondoljunk csak bele, hogy a pálinka hungarikum, kedvezőbb elbírálás alá esik fogyasztása, mint a zárjeggyel nem rendelkező dobozban forgalomba kerülő pszichotív szerek – illegális, féllegális vagy legális kábítószerek, melyek pedig gyakran nem károsabbak, mint az alkohol. A szociokultúrális és tradícionális színezet néhány embernél talán számít, de nagyon sokaknál nem, és az alkohol hihetetlen károkat okoz a társadalom és az egyén szintjén. Ehhez képest Magyarországnak soha nem volt alkohol stratégiája. Állítólag most készül egy. Buda Béla tanár úr is írt már legalább hármat, 2008-ban az utolsót, és egyikből sem lett elfogadott program – mutat rá, majd elmondja: a népgazdasági érdekek olyan jelentősek, hogy mindez nehezen megoldható problémát teremt, amit a rendszerváltás óta egyetlen kormányzat sem kívánt felvállalni.

A prevenciónak óriási jelentősége lenne, de sosem kapott normatív támogatást. Sokan foglalkoznak a megelőzéssel és rengeteg pénz folyt már el erre, ennek ellenére nem alakult ki ennek az irányzatnak jól működő rendszere az elmúlt 24 évben.

Szemelyácz János szerint a pszichoaktív szerek kipróbálása elsősorban a serdülőkorú gyerekeket érinti, akik egyébként sincsenek jó helyzetben, s a kormányzat is sok mindent megtett annak érdekében, hogy mindez tovább súlyosbodjon. A tankötelezettségi idő leszállítása éppen azt a korosztályt érinti, amelyet fontos lenne szervezett keretek között elérniük a szakembereknek a megelőzés és a korai kezelés érdekében. Jelenleg nagyon sok fiatal kerül ki így idő előtt az iskolából, és gyakorlatilag nem tudják, mi történik velük.
Ráadásul a BTK leszállította a büntethetőség korhatárát 12 éves korra, amit egész egyszerűen elképesztőnek minősít az addiktológus, hiszen egy gyermeknek ekkor még nincs kialakult személyisége. A bezárás helyett az értelmes szabadidő-eltöltés támogatása lenne fontos– ehhez képest Pécsen például nincs olyan uszoda, ahol nagyon olcsón úszhatnának, olyan focipálya, ahol ingyen focizhatnának a gyerekek. Magyarország számos városa ilyen – a versenysportot támogatják, ugyanakkor nem biztosítanak lehetőséget a gyerekek aktív sportolására, fogalmazz meg kritikáját.

Úgy véli, a kormányzati szakpolitikai intézmények – a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, az Országos Addiktológiai Centrum, a Kábítószer Koordináció – gyakorlatilag romokban hevernek, minimális személyzettel, pénz nélkül vegetálnak évek óta. Ezeket az intézményeket meg lehetne erősíteni, csakúgy, mint az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet, ami egyelőre nagyon kis hatékonysággal működik. Magyarországon rendelkezésre állna a hozzáértő szakember gárda is. A vezető szakpolitikusok és a szakma képviselői nagyon nehezen közeledtek egymáshoz az elmúlt négy évben, s ezen is sokat lehetne javítani Szemelyácz János szerint.