Tűcsereprogram: alkotmányos alapjog sérült

A józsefvárosi tűcsereprogram megszüntetése az egészséghez és az egészséges környezethez való jog sérelmének közvetlen veszélyét idézte elő - állapította meg jelentésében Székely László, az alapvető jogok biztosa. A biztos a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet beadványa alapján foglalkozott a VIII. kerületi Kék Pont tűcsereprogram bezárásának körülményeivel. A biztos jelentését a hivatal internetes oldalán hozta nyilvánosságra.

Ebben Székely László azt írta, az Alkotmánybíróság több határozatában értelmezte a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog tartalmát és megállapította: "annyit feltétlenül jelent, hogy az állam köteles megteremteni egy olyan intézményrendszer működésének a garanciáit, amely mindenki számára biztosítja (...) azt, hogy a szolgáltató intézmények hiánya miatt senki ne maradjon ellátatlanul".

A biztos szerint nem állapítható meg az egészséghez való joggal összefüggő visszásság pusztán egy intézmény megszüntetése, átalakítása miatt, ugyanakkor egy már meglévő szolgáltatás működésének ellehetetlenítése egy olyan kerületben, ahol nagy számban élnek "marginalizált intravénás szerhasználók", és ahol a szerhasználati minták átalakulása miatt járványveszéllyel is lehet számolni, értelmezhető "kivételes, szélsőséges ellátatlanságnak".

Székely László jelentésében úgy fogalmaz: nem lehet megfeledkezni arról, hogy a VIII. kerületi önkormányzat határozata nyomán megszűnt program a magyar állam kábítószerügyi stratégiai céljaihoz illeszkedő, bizonyított hatékonyságú szolgáltatás.  "Megszüntetése anélkül, hogy a szolgáltatás biztosítását, mint célt az önkormányzat megvizsgálta, vagy esetleges pótlásáról gondoskodott volna, sérti az egészséghez való jog fokozatos érvényesítésének elvét" - állapította meg a biztos.

Székely László szerint nyilvánvaló, hogy a Kék Pont Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás felmondására irányuló önkormányzati határozat előterjesztésében szereplő megoldás, amely szerint az egyébként a szomszédos kerületben székhellyel rendelkező Kék Pont így is elérhető lesz a józsefvárosi droghasználóknak, "a meglévő súlyos szociális-közegészségügyi és helyi drogpolitikai probléma exportálását jelentené a szomszéd, IX. kerületbe".

"Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a ténylegesen meglévő járványveszély (hepatitis), és a tűcsereprogram megszűnése folytán annak hatványozott kockázata (HIV-AIDS) nem korlátozható kizárólag az intravénás szerhasználókra, hiszen szexuális úton átterjedhet a népesség más rétegeire is. A drogfogyasztás ártalmai nem csak az egyéni drogfogyasztó, de a környezet szintjén is jelentkeznek (beszerzési bűncselekmények, drogszemét, rendőri munkaórák)" - írta jelentésében a biztos.

Székely László szerint a tűcsereprogramok nem csupán a fertőző betegségek megelőzésében lehetnek hatékonyak, mivel kezeléshez juttatják a szerhasználókat, csökkentik az utcai drogfogyasztást és az önkormányzattal kialakított megfelelő együttműködés esetén hozzájárulhatnak az egészséges környezet biztosításához.

A biztos megállapította, hogy Józsefváros önkormányzatának a Kék Pont Alapítvánnyal szembeni intézkedései, a tűcsereprogram megszűnése "kiemelt szociális és egészségügyi kockázatainak nem megfelelő szakmai érvek alapján történő mérlegelése", együttesen okozták az egészséghez és az egészséges környezethez való jog sérelme bekövetkeztének közvetlen veszélyét.

A biztos ezért felkérte Kocsis Mátét (Fidesz-KDNP), Józsefváros polgármesterét, hogy a helyi lakosok és az intravénás szerhasználók érdekeit egyaránt figyelembe véve tegyen intézkedéseket azért, hogy a kialakult vitás helyzet ne vezessen a tűcsereprogram "kritikus helyzetben lévő, a társadalom egészségügyi és szociális szempontból egyaránt rendkívül kiszolgáltatott csoportját képviselő drogbetegek egészséghez való alkotmányos jogának ellehetetlenüléséhez". A program egyúttal hatékony megoldást jelent a drogszemét begyűjtésének megszervezésére.

Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Miniszterét arra kérte az ombudsman, hogy segítsen tisztázni a tűcsereprogramok drogpolitikai és ellátásbéli szerepét, segítséget nyújtva az önkormányzatoknak a már meglévő együttműködés kereteinek helyes értelmezésében, illetve a későbbi megállapodások feltételeinek egyértelmű meghatározásában.

Tarlós István főpolgármestertől azt kérte Székely László, hogy a fővárosi drogprobléma hatékonyabb kezelésének előmozdításáért tegyen mielőbbi intézkedéseket a fővárosi kábítószerügyi egyeztető fórum összehívására.

A TASZ szerdai közleményében üdvözölte az ombudsmani jelentés megállapításait. Azt írták, hogy "az ártalomcsökkentő programok" működése nemcsak a drogfogyasztók jogairól szól, hanem mindannyiunk jogáról az egészséges és támogató környezethez."

A Kék Pont józsefvárosi tűcsereprogramja augusztus 26-án szűnt meg. A Kék Pont szerint a tűcsereprogram iránti igény folyamatosan nőtt, 2013-ban 200 ügyeleti napon több mint 14 ezer szerhasználót szolgáltak ki.

Józsefvárosi önkormányzat: a kerületben élőknek is vannak jogaik
A józsefvárosiak nagy többsége nem droghasználó, és nekik is vannak az egészséghez és az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogaik - közölte a kerületi önkormányzat az ombudsman jelentésére reagálva szerdán az MTI-vel. A VIII. kerület azt írta: szomorúan vették tudomásul, hogy az alapvető jogok biztosának a Kék Pont Alapítvány tevékenységét érintő jelentésében foglaltakról a sajtóból kellett értesülniük.

A közlemény szerint tudomásul veszik a dokumentumban foglaltakat, de határozott álláspontjuk, hogy a józsefvárosiak nagy többsége nem droghasználó és nekik is vannak az egészséghez és az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogaik. Megjegyezték: sajnálattal állapítják meg, hogy Székely László jelentése az ő jogaikról nem szól.
"Az ő jogaik azáltal sérülhettek, hogy a Kék Pont Alapítvány a szerződésben vállalt feladatait nem végezte el, az elhasznált tűket nem gyűjtötte össze és tűcsere helyett szakmai munkát nélkülöző tűosztogatást folytatott" - emelte ki az önkormányzat.
Emellett valótlannak nevezték a jelentés azon állítását, hogy a VIII. kerületi önkormányzat határozata nyomán szűnt volna meg a Kék Pont tevékenysége. Kifejtették: Józsefváros önkormányzata ilyen határozatot soha nem hozott, pusztán a feladat hanyag ellátása miatt mondták fel korábbi megállapodásukat az alapítvánnyal és új szereplőket bíztak meg.

A közleményben felidézték, hogy a kerület 2011-ben létrehozta a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, amelynek munkájában két tucat szakmai civil szervezet és szakember vesz részt. Így a jelentés azon látszatkeltése is valótlan, amely arra utal, hogy a kerület nem tesz eleget a kábítószer-használat ártalmai csökkentésének és a megelőzés feladatának - írták, hozzátéve: ezt a résztvevők nevében is visszautasítják.

Kiemelték azt is, hogy a törvényben foglalt minden feladatuknak maradéktalanul eleget tesznek, így hamis az a látszatkeltés, amely az önkormányzatot törvényszegőként tünteti fel. "Senkit nem lehetetlenítettünk el alapvető jogainak gyakorlásában, azokhoz való hozzáférésében" - fogalmaztak.

A közleményben utaltak arra is, hogy a jelentés felkéri a polgármestert: tegyen intézkedéseket a drogszemét begyűjtésének megszervezésére. Rámutattak: a kerület évek óta végzi ezt a munkát, s ahhoz az idén már az Emberi Erőforrások Minisztériuma is anyagi segítséget nyújt.

A józsefvárosi önkormányzat sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az ombudsmani hivatal jelentéskészítői nem tájékozódtak széleskörűen a kialakult helyzetről, mert ha megtették volna, akkor szerintük nem született volna meg az önkormányzatot "sok ponton alaptalanul vádoló, tárgyi tévedésekre alapuló jelentés, mely Józsefvárost indokolatlanul sérti".