Jelenleg becsült adatokkal lehet megsaccolni a kórházak féléves adóssághelyzetét.
Hamarosan elkészül az első fél évet magába foglaló kórházi adósságállományról szóló jelentés a szakállamtitkárságon. Az intézményeknek augusztus elsejéig kellett adatokat szolgáltatniuk határidőn belüli, illetve lejárt határidejű tartozásukról. Mint ismeretes, a kórházak adósságállományának alakulását negyedévente vizsgálja a szaktárca.
Nagy az érdeklődés az adatok iránt, mégha a szakemberek nagyjából azonos mértékben is határozzák meg az intézmények eladósodottságát, hiszen egyre inkább fogytán a beszállítók türelme és nyakunkon a pénzpiaci válság.
A kórházi adósságállomány nagyságára vonatkozóan Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke továbbra is tartja, hogy jelenleg 40-45 milliárd forint lehet a lejárt tartozásállomány, és év végére a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve elérheti a hatvanmilliárd forintot. Várják a szaktárca meghívását az ilyenkor szokásos megbeszélésre, ugyanis a felmérés eredményét a szakmai testületekkel ezúttal is egyeztetni kívánja Szócska Miklós államtitkár.
A nagyságrendeket illetően osztja Rácz Jenő véleményét Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, aki azért elképzelhetőnek tartja, hogy a hetvenmilliárdot is megközelíti év végéig a felhalmozott lejárt tartozásállomány. Az idei év véleménye szerint nem kecsegtet a tavalyihoz hasonló, legalább szerény mértékű stabilizációval, ugyanis a 2011-es 15 milliárd forintos tartalék csupán beszállítók türelmének némi csillapítására lehet elegendő, míg tavaly a 27,5 milliárd forint állt rendelkezésre.
A legutolsó hivatalos adatok szerint az első negyedévben megközelítette a 42 milliárd forintot a lejárt tartozás, aminek természetesen jelentős része beszállítói állomány.
Egyelőre a szabadságolások miatt halasztódik az a megbeszélés, amelyet a Kórházszövetség kezdeményezett: a beszállítók türelmének végét jelző levelükre pozitívan reagált Szócska Miklós államtitkár, tájékoztatta lapunkat Rácz Jenő azzal, hogy egyelőre éppen ők nem tudtak megfelelő időpontban megállapodni. Mint ismeretes, a nyár elején több kórház is a beszállítói attitűd megváltozásáról számolt be a kórházszövetségnek, jelezve, hogy előfordul, csak készpénzért hajlandóak szállítani, akkor sem a teljes megrendelt mennyiséget, ugyanis a tőketartozás egy részét levonják. A magas nem fizetési kockázat miatt a gyártók is szigorúbb feltételek szabnak a beszállítók felé, gyakorlatilag itt is az azonnali fizetés a szállítás feltétele.
Nagy különbség mutatkozik a hazai, illetve importból származó termékeket forgalmazó beszállítók magatartása között, állítja Csiba Gábor. Példaként említi, hogy míg a laborvegyszereket – ezek döntő többségét itthon állítják elő – forgalmazók türelmesek, addig a külföldön gyártott, egyszer használatos műtéti textíliával kereskedők árat akarnak emelni. A szerződések természetesen rögzítik ennek lehetőségeit, ám csak ezen az „egy soron" éves szinten akár 15 millió forintos pluszkiadása származhat az általa vezetett borsod megyei kórháznak.
És sok ilyen „sor" van, teszi hozzá, hiszen ott vannak az energiaköltségek, a gáz árát például a mindenkori aktuális dollárárfolyamhoz kötik a szolgáltatók. Ez utóbbi területen is az egyre szélesebb társulásokban igyekeznek kihasználni a nagyobb volumenű szolgáltatásra nyújtott beszállítói kezdeményeket.