Az adósságkonszolidációra idén is szükségük van az intézményeknek Rácz Jenő szerint.
Az adósságállomány átütemezése, a szigorodó szállítási feltételek is vélhetően benne vannak a kórházi tartozások csökkenésében Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint, aki úgy véli, a betegellátás ettől sajnos nem lett jobb a hazai intézményekben.
Mint ismeretes, a szaktárca a minap közölte a harmadik negyedéves adatokat, miszerint az érintett szolgáltatók kötelezettségállománya a június 30-i állapothoz képest (127,7 milliárd forint) 4,66 milliárd forinttal csökkent, benne a lejárt adóssággal, amely korábbi 45,1 milliárd forinthoz képest 43,3 milliárd forint.
Bár a Kórházszövetségben az adósság növekedése számítottak, Rácz Jenő leszögezte: „nincs okunk megkérdőjelezni az adatok valódiságát, hiszen az egészségügyi intézményektől beérkezett adatokat összesítették a szaktárcánál". Véleménye szerint igazából a lejárt szállítói állomány a mértékadó (mint tudjuk, a kórházak két hónapos csúszással kapják finanszírozásukat – a szerz.). Ez pedig az 1,8 milliárd forintos csökkenés dacára nem változtat azon a tényen, hogy a rendszerből egyhavi finanszírozás hiányzik, ami nagyjából kéthavi dologi kiadásnak felel meg (az intézmények körülbelül fele részben bérre, fele részben dologi kiadásra fordítják bevételüket).
A nem releváns mértékű, de mégiscsak csökkenést mutató intézményi adósság hátterében az elnök szerint legfőképp az átütemezések állhatnak. Ha ugyanis egy tartozást átütemeznek, az eltűnik az adósságok listájáról, ám értelemszerűen még valójában nincs kiegyenlítve. Akkor kerül megint elő, amikor az egyezség hatályba lép, így általában az év végi szállítói állományban szokott megjelenni. Rácz Jenő szerint mindezen túl a lejárt adósságállományban nincs benne a dunaújvárosi és az egri kórházat egykor működtető cégek tartozása, ami együttesen csaknem négy milliárd forint, ezért a szövetség becslését sem tartja valótlannak.
– Változatlanul azt tapasztaljuk, hogy ez a nagyságrendű adósságállomány likviditási problémákat okoz a kórházaknak. A beszállítóknál is komoly működési gondok jelentkeznek a kinnlevőség miatt, mert nem képesek ezt az adósságállományt finanszírozni, ezért a tartósan és nagy mértékben adós intézményeknek csak készpénzért szállítanak, sőt, tőketartozásuk törlesztését is kérik tőlük – tette hozzá a Kórházszövetség elnöke.
Az is fontos körülmény, hogy az állami kézbe vétel kemény kötelezettségvállalási feltételeket szab az intézmények számára: a szerződések áttekintése az eddigi már egyébként is szigorú gazdálkodást még szigorúbbá teszi, hiszen az adósságállomány átvállalásakor bizonyos értelemben számonkérés folyik az elnök szerint.
A konszolidációra mindenképpen még idén szükség van az ágazatban, szögezi le Rácz Jenő. Már csak azért is, mert az átvett kórházak adóssága megnöveli az államháztartási hiányt. Ideális lenne, ha az E. Alap relatív szufficitjét (ez a legfrissebb adatok szerint jelenleg közel hatvanmilliárd forint) megkapná az egészségügy.
Az intézményeknek legalább a tavalyi évhez hasonló nagyságrendű – 30 milliárd forint – forrásbevonásra mindenképpen szükségük van: ez segítené át őket a legsúlyosabb nehézségeken. A szaktárcával folyamatosan nézik az E. Alap kiáramlását, s együttműködve a többi szakmai szervezettel már vannak elképzelések arra, hogyan osztanák szét az onnan várt pótlólagos forrást.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!