Adósságrendezés: 77 milliárdot találtak az E. Alapban

Hiába a rendre elhangzó ígéret a kormányzat részéről az adósságrendezésre vonatkozóan, mégis minden év végére kulminálódik a kórházi beszállító cégek kinnlevősége, veszélyeztetve a többnyire kkv-szektorhoz tartozó vállalkozások likviditását, létét, hangzott el a magyarországi orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervezetei – az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) – közös sajtótájékoztatóján, amely a lejárt kórházi adósságokra fókuszált.

A probléma orvoslására a beszállítók az elmúlt időszakban számos alkalommal ígéretet kaptak, és például több kormányhatározat született a kórházak fizetőképességének helyreállításához kapcsolódó feladatokról (1673/2018. (XII. 13.) Korm. határozat, 1798/2019. (XII. 23.) Korm. határozat). Tavaly januárban Orbán Viktor miniszterelnök a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a kórházak eladósodásának gyakorlatát föl kell számolni, és nem szabad úgy zárni a pénzügyi évet, hogy bármelyik kórház adósságot halmoz föl – idézték fel a konkrét ígéreteket a sajtótájékoztatón.

Ettől függetlenül nem rögtön a nyilvánossághoz fordultak a szakmai szervezetek a helyzet rendezése érdekében, hanem először a szolgálati utat járták be, mondta Králik György, az OSZ elnöke, ám semmiféle reakció nem érkezett megkeresésükre sem az Emmitől, sem a BM-től, sem a PM-től, aztán írtak a kabinetminiszternek, majd magának a miniszterelnöknek. Olyan szituációban nem kaptak választ – hangsúlyozta az elnök –, amit nem ők idéztek elő, s amiről nem ők tehetnek.

Már az adósságadatokhoz sem olyan egyszerű hozzájutni a korábbiakhoz képest, hiszen augusztustól kikerült a négy orvosegyetem az államháztartás hatálya alól, vette át a szót Rásky László, az OSZ titkára. Ennek megfelelően a klinikáknak nem is kell adatot szolgáltatniuk az adósságukról. Az OSZ megkeresésére csak a szegedi és a pécsi egyetem válaszolt, s kiderült, hogy augusztus-szeptember folyamán egy-egy milliárd forinttal nőtt a lejárt tartozásuk.

A teljes lejárt adósságállomány október végén 45 milliárd forintra rúgott, s elmondható a titkár szerint, hogy „részben ismételjük az előző évet”. A pandémia határoz meg mindent: jelentősen átalakította a beszállítói struktúrát, hiszen az életmentés vált fő tevékenységgé, és számos (akár drága) elektív beavatkozás elmaradt. Nem könnyíti a helyzetet az átlagfinanszírozás léte sem, tette hozzá.

Nem minden cég tud prosperálni a járvány idején, hiszen ez a profiljuktól függ, derült ki a MediKlaszter képviselőjének, Tóth Zsoltnak a tájékoztatásából. Vannak olyan cégek, amelyek 120 százalékon tudtak gyártani, de vannak, amelyek alacsony fordulatra kényszerültek – s így különösen nehéz a helyzetük, hogy még a kinnlevőségeikhez sem tudnak hozzájutni. Tagvállataiknak jellemzően 100-200 milliós kinnlevősége gyűlik össze év végére a kórházak tartozása miatt. Ráadásul a járvány miatt a kereskedelmi ellátási láncok jóval sérülékenyebbek, költségesebbek lettek.

Tovább nehezíti a beszállító vállalkozások életét az MDR: az európai uniós rendelet szigorú (és költséges) biztonsági előírásokat léptetett életbe, ezek teljesítésében egyelőre teljesen magukra maradtak a beszállítók, derült ki Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatójának szavaiból. Ha a kormány nem foglalkozik ezzel a témával, és ha ez hozzáadódik a kórházi beszállítások problémáihoz, akkor az „nagyon magasra tud gyűrűzni”, fogalmazott.

A kórházak tartozásainak rendezése kormányzati döntés kérdése, hiszen a szükséges költségvetési források rendelkezésre állnak. A rekordmértékű gazdasági növekedés következtében a magyar gazdaság már meghaladta a járvány előtti teljesítményét a Pénzügyminisztérium állítása szerint, hívta fel a figyelmet Rádai Tamás. Beszélt arról is, hogy a gyógyító-megelőző ellátások idei költségvetési kiadásai ugyanakkor időarányosan 77 milliárd forinttal elmaradnak a keretösszegtől. Pénzügyi akadálya tehát semmiképpen sincs annak, hogy a kormány rendezze az intézmények lejárt tartozását.

A beszállítók hangsúlyozták: annyit kérnek, hogy az állam a saját intézményeinek tartozása kapcsán ugyanolyan következetességgel lépjen fel, mint a neki tartozókkal szemben. A kórházi beszállítói kör mintegy négyezer hazai vállalkozást jelent, amelyek belföldön adóznak és számos magyar családnak biztosítanak megélhetést. Ezek a vállalkozások joggal várják az állami szereplőktől a szállításaik megállapodás szerinti ellenértékének határidőben történő kifizetését, illetve késedelmes fizetés esetén a törvényben biztosított jogkövetkezmények (késedelmi kamat, behajtási költségátalány) alkalmazhatóságát.