„A politika pillanatnyi érdekei, belső vitái, pénzügyi és szervezési nehézségei kaotikus helyzeteket képesek okozni” – dr. Szepesi András jegyzete.
Advent első hetében, pénteken leesett az első hó Szentendrén. Déltájban hatalmas pelyhekkel kezdte, aztán órákon át egyre kisebb pihe formájában, de esett. Teljesen átformálta a környezetünket, mert a fákon megmaradt, szépséges ragyogást kölcsönözve még az alkonyatnak is. A közeli iskolából hatalmas, szívet melengető vidám zsivaj csapott fel, ahogy a gyermekeket kiengedték az udvarra. Bukfenceztek, hógolyóztak, megkóstolták a vattacukor szerű hideget, és csak kiabáltak: kiabáltak kipirulva vidáman.
Régi adventek
Gyermekkori Adventek emlékei bújtak elő az első gyertya lángjából. Hatalmas hóesések, szánkózás, korcsolyázás, finom egyszerű ételek, főleg az otthon feldolgozott mangalicából. Itt volt egy kis konfliktus is, a mélyen hívő katolikus nagymamám rendkívül szigorú böjtöt tartott, és mivel ő kezelte a konyhát, ezt ránk is kiterjesztette. Nem nehéz elképzelni, hogy én a szabadban sokat mozgó fiúcska, majd kiskamasz, farkaséhes voltam. Hát a köménymagos leves, a főtt tojás – esetleg spenóttal – nem fedezte az energiaszükségletemet, és ennek udvariatlanul hangot is adtam.
Apám oldotta meg a feladványt, és tanáros szigorával oktatgatta az anyósát, az amúgy nagyon kedvelt nagyanyámat, hogy gyermekeknél és betegeknél akkor sem olyan szigorú a böjt, ha katolikus lennék. De nem is vagyok katolikus, mert apám után evangélikusnak kereszteltek. Nagyanyó eleinte morogva, a konyhai edényekkel haragosan csörömpölve, de adott még valami „ehetőt”, de azután az Advent csöndjében megbékélt.
Gyűrűcsók
Kedves katolikus jelenet történt Rómában szerda reggel. Orbán Viktort magánkihallgatáson fogadta Ferenc pápa. Az első üdvözléskor ráhajolt a pápa kezére, amit I. Ferenc egy finom mozdulattal hárított. Környezetemben fura vitat tört ki: micsoda dolog, hogy egy miniszterelnök, aki nem is katolikus, megcsókolja a pápa kezét. (Vicces, hogy ezt a delegációban lévő Semjén Zsolttól mindenki természetesnek vette.) Persze, alaposan megnézve, miniszterelnök úr hasonló mozdulatot tett, mint amivel a vezető európai női politikusokra a frászt szokta ráhozni. Mintha attól tartanának, hogy ez a „vad magyar” megharapja a kacsójukat. Mert a kelet-európai kézcsók nyugaton már nagyon régen kiment a divatból (kivétel talán a szerelmesek között, de az egy másik műfaj). Nálunk még az egyik legelterjedtebb köszönési formában is fennmaradt, és sajnos már csak kevesen használják a 130 éve még erősen németül beszélő Budapesten kialakult vicces formáját: „kisztihand, nagyságos asszony/kisasszony”.
Az igazság az, hogy a miniszterelnöki mozdulat a gyűrűcsók imitálása volt. Ez nem a feudális kézcsók maradványa. Az 1200-as évektől minden pápa a megválasztása után személyes gyűrűt kap, amin a saját neve mellett Szent Péter látható a halászhálóval. A halászháló oka: a katolikus anyaszentegyházat megalapító Péter, az első pápa, eredeti mesterségét tekintve halász volt. Ez a gyűrű a pápai méltóság szimbóluma. De tegyük hozzá, Ferenc pápa felvilágosult ember, és különösen tömeges meghallgatás esetén, járványügyi okokból elhárítja a gyűrűcsókot.
Békemisszió 2.0
Az orosz-ukrán háború kezdete előtt röviddel Orbán Viktor már tett egy kísérletet. Nem sikerült. Most, hogy Donald Trump lett az Egyesült Államok megválasztott elnöke, aki eddig békepártinak tűnik, új esély nyílhat. A Pápa is a béke mellett van. Hátha most sikerül valamit elérni. A humanitárius okokon és az általános gazdasági bajokon túl, nekünk több okunk is van a békéért küzdeni. Nem jó, hogy egy határos országban háború dúl. A Kárpátalján élő magyarok súlyosan érintettek. És lássuk be, a Magyarország ellátásához szükséges fosszilis energiahordozók kétharmada Ukrajnán keresztül érkezik a másik háborús fél, Oroszország területéről. Kész tojástánc. Nem is merem végiggondolni, mi történhet, ha hirtelen leáll ez a szállítmány. Tartalékaink vannak, de azok nem végtelenek. Nekünk is szükségünk van a békére.
Politika a világban
Friss történet: a román Alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. Külföldi, orosz befolyásra találtak bizonyítékokat. Hogy mekkora lehet a feszültség, jól jelzi, hogy Kelemen Hunor nyugalomra intette a magyarokat.
Meglepő, hogy régi demokráciákban is lehet politikai krízis. Egy-két hete megbukott a német kormány, és ennek a hétnek az elején a francia is. Valószínűleg új választások lesznek. Persze, a régi demokráciák ezt túlélik, mivel a lakosság életben és biztonságban tartásához megvannak a jelentős autonómiával működő ellátó és irányító intézményeik. Ahhoz, hogy legyen tervezés, a gazdaság működjön, ahhoz pár hónapon belül szükség van cselekvőképes kormányra.
Amerika közvéleményét egy különleges ügy kavarta fel. Szerdán egy gyilkos merénylő három lövéssel megölte Brian Thomsont, a legnagyobb egészségügyi magánbiztosító társaság, az United Healthcare vezérigazgatóját. Ez is szokatlan, de az még inkább, hogy percek alatt véleménynyilvánítások döbbenetes tömege árasztotta el a közösségi médiumokat, ez nagyjából azt tartalmazta, hogy megérdemelte. A mérhetetlen mennyiségű kommentet olvasva derül ki, hogy a profitorientált magánbiztosítás nem ritkán hogyan csapja be az ügyfeleit. Hogyan ítél nyomorra, évtizedes adósságra, vagy hogyan hagy ellátatlanul idős embereket, akik pedig rendszeresen fizették a díjat.
Az elmúlt évtizedekben sokat írtam arról, miért nem alkalmas a profitorientált magánbiztosítás helyettesíteni a társadalmi egészségbiztosítást. Kaptam is érte kritikát, elsősorban azt, hogy túl konzervatív vagyok. A magyarországi magánszolgáltatók is felvetik ezt a kérdést, mert egy magasabb díjat szedő magánbiztosítótól több bevételt remélnek. Ajánlom, kövessék figyelemmel az Egyesült Államokban kibontakozó vitát, mert akkor talán elhiszik, hogy az ottani magánbiztosítók pazar marketingje mögött időnkén megvillan az emberellenesség sötét bűne.
Mindeközben az egészségügyben…
Érdemes elolvasni egy írást, amelyik sorra veszi a hazai egészségügyi reform egyes fejezeteinek mai állását. Erről sok vita lesz még. Ezt olvasva lehet megérteni, miért próbáljuk számosan, szakértők és újságcsinálók elkérni a reform „mestertervét”. Mert a politika pillanatnyi érdekei, belső vitái, pénzügyi és szervezési nehézségei kaotikus helyzeteket képesek okozni.
Súlyos példa erre az intézmények lejárt szállítói tartozásának ügye. A jelenség az egészségügyi finanszírozás ma már tarthatatlan szűkösségére, és a HBCS-rendszer allokációs problémáira vezethető vissza. Összefügg a teljesítmények kényszerű visszafogásával, a betegek magánszolgáltatókhoz irányításával, az orvosok több munkahelyen való próbálkozásaival. De a tartós és kezelhetetlen adósságok tönkreteszik az intézmények menedzsmentjét is, és sok olyan feladat, karbantartás, javítás elhanyagolásához is vezet, amelyik miatt időnként leállások és ellátási zavarok keletkeznek.
Sajnos, a teljes kintlévőség már közel 140 milliárd forint. A kormány konszolidációra 39,5 milliárdot ad decemberben. Áthúzódik jövőre kb. 100 milliárd. Takács Péter a jövő évre a havi finanszírozási keret 12 milliárd forintos emelését jelentette be. Ha a helyzet nem változik, akkor már január elején búcsút lehet mondani a friss támogatásból 100 milliárd forintnak. Mert az már nincs: még az idén „elfüstölt”. Lehet, hogy emiatt nem neveztek ki lassan egy éve az intézmények jelentős részének élére felelős vezetőt? Ez nem reform kérdése. Ez a normál üzemeltetés hibája. De ennek rendezése nélkül nem lehet intézményi reformot csinálni.
Talán Advent csendjében az egészségügy irányítói is elgondolkodnak ezeken?
(Nyitókép: Hóesés Szentendrén, 2024 adventjén. A szerző felvétele.)
A szerző korábbi írásai itt olvashatók
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!