Rácz: puszta átcsoportosítással nem lehet megoldani az elégtelen finanszírozás problémáját.
Sokszor hangoztatott finanszírozási igény részbeni teljesítését vetette fel Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy televíziós műsorban. Arról beszélt ugyanis, hogy készül egy előterjesztés, amely szerint a 150 ezer forintos alapdíjat (HBCs) 180 ezer forintra emelnék. Mint mondta, jelenleg folynak a munkálatok annak érdekében, hogy a különböző betegségek ellátásának finanszírozási aránytalanságain változtassanak. A szakmai szervezetek ebből a beszélgetésből értesülhettek először arról, hogy az évek óta szorgalmazott alapdíjemelés terítékre került a szakállamtitkárságon.
– Régóta hangsúlyozzuk, hogy nem többlet TVK-t kell a rendszerbe tenni, hanem az alapdíjat kell megemelni – reagált lapunk megkeresésére Rácz Jenő. A Magyar Kórházszövetség volt elnöke megjegyezte: öt éve változatlan a finanszírozás, s bár amióta HBCs-finanszírozás van, a belső arányokon többször változtattak a két évtized alatt, de az államtitkár által bejelentett elképzelés jelentős nagyságrendűnek ígérkezik.
A Kórházszövetség korábbi számításai szerint 200 ezer forintos alapdíj lenne az ideális, ám már a 20 százalékos emeléssel is elégedettel lennének, hiszen ezzel lényegében 20 százalékos finanszírozási növekménnyel számolhatnak átlagosan a kórházak. Az persze kérdés, honnan lesz erre fedezet, vagy egyáltalán mikortól lépne életbe, hiszen jelenleg a költségvetésben nem látnak fedezetet erre a célra.
A szakmai szövetségnél ismerik a készülő kormányzati előterjesztéseket, amelyek többek között tartalmaznák az adósság megszüntetésre, valamint az adósság újratermelésének megakadályozását szolgáló intézkedéseket is. Ez utóbbi része lenne az alapdíj emelése, amellyel együtt folytatni kell a meglévő források újraelosztását, a racionálisabb működést szolgáló a struktúraátalakításokat is.
– Türelmetlenek vagyunk, mindenképpen ideális lenne, ha már idén belépne a többletfinanszírozás mind a fekvő-, mind a járóbeteg-ellátásba, ám az emeléshez mindenképpen szükséges a belső aránytalanságokat megszüntetni, hiszen a veszteségesen finanszírozott szakmák mellett vannak magasabban finanszírozottak is – mutatott rá. – Egy biztos: a kormányzat ragaszkodni fog ahhoz, hogy ha pénzt tesz a rendszerbe, akkor a pénz elosztásának szakmai és intézmények között átstrukturálását is el kell végeznie az ágazatnak.
Rácz Jenő szerint a kórházak adósságállományának alakulását jelentős mértékben meghatározza, milyen a portfóliójuk, hiszen ahol magas a manuális szakmák száma, ahol a sürgősségi és intenzív terápiának nagy jelentősége van, és ahol magasabb progresszivitási szinten látják el a betegeket, ott kódolt a veszteség kialakulása is a jelenlegi finanszírozási rendszerben.
A Kórházszövetség számításai szerint éves százmilliárdos többletforrás oldhatja meg az ágazat gondjait, beleértve az alapellátást, az orvosok, szakdolgozók béremelést is – persze a tartozásrendezés után, tehát a sokat emlegetett nullszaldóról indulva.
A TVK vonatkozásában előrelépést jelent a várólista csökkentésére szánt címkézett forrás, illetve bizonyos ellátások TVK-mentesítése, amely például az egynapos sebészeti ellátásokat érintené a tervek szerint. Ám csak úgy hozna eredményt, ha további forrásbevonást jelentene. Ezt azért is fontos hangsúlyozni Rácz Jenő szerint, mert puszta átcsoportosítással nem lehet megoldani a finanszírozás elégtelenségének problémáját.