Állásfoglalásban tisztázza a MOK a konfliktust szülő hibás gyakorlatot

Az egészségügyi ellátórendszerben egyre gyakrabban találkozunk olyan hibás eljárásrendi gyakorlatokkal, amelyek így konfliktus forrásává válnak az orvos és a beteg közt, vagy éppen a kórház/szakellátás orvosa és a háziorvos között. A fenti okból a MOK Háziorvos Csoportja összegyűjtötte a leggyakoribb olyan problémaforrásokat, amelyek helytelen helyi szokásjogokból, illetve a jogszabályok pontos ismeretének hiányából fakadnak - tették közzé összeállításukat a MOK portálján.

Az állásfoglalás támpontot ad mind a háziorvosnak, mind pedig a szakellátások és fekvőbeteg-ellátó intézmények orvosainak a követendő eljárásrendről, valamint ezek betartásával és a betegek megfelelő tájékoztatásával leegyszerűsíthetőek a betegutak is.

ÁLLÁSFOGLALÁS

1. Amennyiben a közfinanszírozott, vagy magán járóbeteg-szakellátó szolgáltató szakorvosa az ellátást követően további vizsgálatot tart szükségesnek, akkor az adott vizsgálatra magának a szakorvosnak kell közfinanszírozott ellátásra beutalnia a pácienst, vagy magánellátás keretén belül elvégeztetnie a vizsgálatot, nem kérheti a háziorvos közreműködését a szükséges közfinanszírozott ellátásra történő beutalásra.

2. A jogszabályban felsorolt a páciens által orvosi beutaló nélkül igénybe vehető szakrendelések semmilyen okból nem kérhetnek az ellátás igénybevételéhez háziorvosi beutalót. Ezen szakrendelések a páciens számára orvosi beutaló nélkül igénybe vehetőek.

3. Amennyiben a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátó szakorvosa indokoltnak tartja, hogy a beteg folyamatos gondozásban részesüljön és az ismételt megjelenés érdekében a dokumentációban kontroll vizsgálat szükségességét rögzíti, az esetben a kontroll vizsgálaton történő megjelenéshez külön beutalóra nincs szükség. Amennyiben a dokumentációban az szerepel, hogy kontroll panasz esetén, akkor – feltéve, hogy ugyanazon betegséggel kapcsolatos panaszról van szó – nem kérhető új beutaló időkorlát nélkül. Amennyiben a kontroll időpontja a dokumentációban konkrétan meghatározásra került, akkor a konkrét időpontig, amennyiben nem konkrét időpont hanem pl. „kontroll 2 év múlva” került rögzítésre, úgy a szakellátás által adott időintervallum tekintetében a legkésőbbi időpontig vehető igénybe újabb beutaló kiállítása nélkül. A beutaló felhasználtnak minősül a szolgáltatóhoz történő bejelentkezés időpontjában, azaz ha az időpontkérés a fentieknek megfelelően 2 éven belül történik, de az ellátás időpontja azon túl van, akkor sem szükséges új beutaló!

4. Ellátást követően az adott ellátást elvégző - és azért a finanszírozást is igénylő, díjat felszámoló - feladata és jogszabályi kötelezettsége a pácienst zárójelentéssel, vagy ambuláns ellátási lappal ellátnia. Amennyiben ez bármilyen okból az ellátást követően azonnal nem teljesülhet, úgy jogszabályi kötelessége a páciens választása alapján postai, vagy elektronikus úton eljuttatni azt a pácienshez, nem kérheti ebben a háziorvos közreműködését. A háziorvos a más szolgáltatónál keletkezett, elektronikusan tárolt dokumentációról az EESZT-ből másodpéldánnyal térítési díj ellenében látja el a pácienst. Ezen dokumentáció nyomtatásának díjára a kamara díjtétel ajánlása az irányadó. Ez 2022-ben 150-250 Ft/oldal közötti összeg lehet a szolgáltató döntése alapján.

5. A műtét előtti kivizsgálást vagy az ellátást elvégző intézményben kell megtenni, vagy a műtétet indikáló orvos által kiállított beutaló alapján kell elvégezni, a háziorvosra ez a feladat nem hárítható át. A páciens műthetőségének elbírálása a műtétet végző szolgáltató feladata és felelőssége, a döntéshez a háziorvostól a páciens gondozott betegségeinek, rendszeresen szedett gyógyszereinek igazolását kérheti.

6. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók számára is kötelezően előírt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) történő csatlakozás és az ellátásnak a szolgáltatási térbe történő rögzítése. A páciens/dolgozó rendszeresen szedett gyógyszereiről, korábbi gyógykezeléséről teljeskörűen tájékozódhat az EESZT-ből, ezért ezen adatokról igazolás kérése a háziorvostól az alapellátás felesleges terhelése, a kérés ezért visszautasítható.

7. Az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmassági vizsgálatáról szóló rendelet alapján amennyiben a vizsgált személy hozzájárul az egészségügyi és ahhoz kapcsolódó személyes adatainak kezeléséhez az alkalmassági vizsgálatot végző orvos által, az esetben a háziorvosoktól kért és általuk kitöltendő kérdőívet nem kell bemutatnia a vizsgálatkor. Ezen jogszabály alapján ezért csak azon rendvédelmi dolgozók megjelenése indokolt a háziorvos előtt és csak azok esetében szükséges a kérdőív háziorvos általi kitöltése, akik nem járulnak hozzá az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatainak kezeléséhez.

A fenti anomáliák a napi gyakorlat szintjén nagy tömegű, jogalap nélküli feladatot rónak az amúgy is túlterhelt alapellátásra. Jogalkotási feladat ezeken a területen nincs, kérjük a hatályos jogszabályok szakellátókkal történő ismertetését, betartását és betartatását - írták.

A jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazó ajánlás innen letölthető, illetve itt elérhető Pdf formátumban