Áramvonalasítják a régi háziorvosi törzskartont

Az irányítás gyenge, a finanszírozás átlagos, a hozzáférés erős, a teljes körűség gyenge – ezt állapította meg egy európai kutatás a hazai alapellátásról - derült ki szerdán, a svájci modellprogram nyilvános szakmai konzultációján, amelynek egyik fő témája a törzskarton megújítása volt. A kutatás eredményeit ismertető Sándor János professzor, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi karának tanszékvezetője arról is beszélt, hogy európai összevetésben az alapellátás közösségorientáltsága nagyon alacsony nálunk.

A törzskartonról elmondta, hogy olyan dokumentációs rendszer, amely preventív szolgáltatásokat generál és dokumentál. Az egészségfelmérésben részt vevő felnőttek számára egészségnyereséget hoz, és segíti a szükségletalapú ellátásszervezés megvalósítását.

Nem reménytelen, hogy három év alatt a lakosság meghatározó részénél elvégezzék a felmérést, derült ki Szabó János háziorvos, a svájci modellprogram praxisközösségi koordinátorának előadásából. A programban ugyanis 2,5 év alatt a lakosság 81 százalékát tudták megvizsgálni, s ez számukra azt bizonyította, hogy még a halmozottan hátrányos településeken is érdekli az embereket az egészségi állapotuk. A szűrő teamek naponta 12-20 páciens felmérését végezték el, s meglepően sok látásproblémát, diabéteszt, hipertóniát, szájüregi elváltozást szűrtek ki, de találtak kezeletlen depressziós, valamint bőrdaganatos beteget is. A gyakorló háziorvos szerint már ezért megérte a szűrés, hiszen több betegnek az életét mentették meg, és sokaknak javították az életminőségét a felfedezett betegségek kezelésének köszönhetően.
A már meglévő törzskartonrendszer „áramvonalasítására" készülnek a svájci modellprogram tapasztalatainak kiterjesztésével, fogalmazott Papp Magor, a modellprogram szakmai vezetője. Felidézte, hogy közel húsz éve kell törzskartont vezetniük a háziorvosoknak, ám ezek frissítését sok esetben a háziorvosi szoftver végzi automatikusan, ezért nem szolgálják a lakosság egészségben tartását, ami az egész törzskartonozás legfontosabb célja. Mint mondta, a törzskarton frissítése lényegében egy korszerű egészségi állapot felmérés, ráadásul nem kell a nulláról indulni, hiszen sok meglévő adat jelen formájában is használható lesz.

Az adatgyűjtés többek között a családi halmozódást mutató betegségek felmérésére, a védőoltások egységes adatrögzítésére, az életmóddal kapcsolatos rizikók felmérésére, szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz kialakulásának, az öngyilkosság veszélyének felismerésére fókuszál, de egyes szűrővizsgálatok (méhnyak-, emlő- és vastag-végbélrák szűrések hatékonyságát is igyekszik növelni.

A törzskarton frissítése ápolói kompetenciakörben végezhető, az eredményeit a háziorvos hagyja jóvá, s dönt a páciens további sorsáról. A praxisoknak a felmérésre három évük van.

A felmérést segítendő országos toborzást szerveznek a páciensek minél aktívabb részvétele érdekében, míg a vizsgálatot végzők számára országos képzést – leginkább távoktatás formájában – tartanak. Biztosítják az informatikai támogatást: kiépítik a szolgáltatás monitoring rendszerét, valamint szupervízióját is.

Mint Papp Magor elmondta, a frissítés adattartalmát, struktúráját a szakmai egyeztetések lezárása után véglegesítik. Fontosnak tartotta megjegyezni azt, hogy a felmérés után a pácienseknek is bele kell tenniük a maguk „önrészét", vagyis követniük kell például az életmódtanácsokat, az orvosi javaslatokat.

A szakmai konzultáción Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár leszögezte: a törzskarton nem önmagáért van, hanem egy eszköz az alapellátás megújítása érdekében. E nélkül ugyanis nem lehet megvívni azokat a csatákat, amelyek az elkövetkező 15-20 évben várnak az egészségügyre.