ÁSZ jelentés a háziorvosi rendszer működéséről

A háziorvosi tevékenység finanszírozása komoly költségvetési tétel, 2010-ben 69,8 milliárd forintot tett ki. A betöltetlen praxisok száma 171, ami azt jelenti, hogy csaknem 220 ezer magyar állampolgár olyan településen él, ahol nincs állandó háziorvos. A háziorvosok átlagéletkora magas, a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre több településen nehézségekbe ütközik, hatalmasok a területi különbségek, jellemző az orvosok elvándorlása - írja az  Állami Számvevőszék legfrissebb jelentésének összefoglalójában. 

A szervezet a háziorvosi tevékenység költségvetési és társadalmi jelentőségét felismerve döntött az ellátás működésének és pénzügyi feltételrendszerének ellenőrzéséről, amelynek során 475 önkormányzatot és csaknem 6000 háziorvost keresett meg kérdéseivel, helyszíni vizsgálatot pedig 25 önkormányzatnál tartottak a számvevők. Az ellenőrzés a 2005 és 2010 közötti időszakra vonatkozott. Az ellenőrzés célja a háziorvosi ellátás jogi-szabályozási, szervezeti, személyi, finanszírozási feltételrendszerének, az önkormányzati szerepvállalásnak, az ellátás minőségének, a szükséglet alapú ellátás megítélésének, illetve a területi egyenlőtlenségek értékelése volt.

Főbb megállapítások
A háziorvosi rendszer működését romló feltételrendszer mellett stagnáló minőségű ellátás jellemzi. A finanszírozási nehézségek, az elöregedő humán kapacitás és az emelkedő betöltetlen praxisszám az uniós átlaghoz való felzárkózás helyett az elért eredmények fenntarthatóságának kockázatát vetítik előre.

1. 2005 és 2010 között az Egészségbiztosítási Alapból a háziorvosi ellátás finanszírozására fordított összeg nominálisan ugyan emelkedett, de ez reálértelemben 8,3%-os csökkenést jelentett, ami a forrásellátás romló tendenciáját mutatta az ellenőrzött időszakban. A finanszírozás a feladatellátás minőségét nem tükrözte. A változás jeleit mutatja, hogy a hatékony munkavégzés ösztönzésére hivatott rendszert 2010 októberében bevezették és további fejlesztése várható.

2. Az alapellátás megerősítésének hangsúlyozása ellenére az ellenőrzött időszakban az ágazatirányító nem dolgozott ki a háziorvosi ellátás megújítását szolgáló hosszú és középtávú fejlesztési tervet.

3. A működtetési jog („praxis-jog") önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélybe foglalt vagyonértékű jog, amelynek adás-vétele egyelőre korlátozott. A hatályos jogszabály értelmezési problémái is hozzájárulnak az alacsony mobilitáshoz, ami kihat az orvosok nyugdíjba menetelének problémáira is.

4. Az ellátórendszer ellehetetlenülését vetítik előre a humánerőforrás romló helyzete. A háziorvosok átlagéletkora magas és folyamatosan tovább emelkedik. A helyzetet az is rontja, hogy nő a külföldön munkát vállalni szándékozó orvosok száma. 2005 és 2010 között 240 háziorvos kért hatósági bizonyítványt végzettsége külföldi elismertetése céljából. A humánerőforrás hiánya a növeli az ellátást biztosító orvosok terhelését. Az ÁSZ kérdőíves felmérése szerint az orvosok jelentős része többet dolgozik, mint amit az EU munkaidő direktíva megenged, és amire szerződtek az OEP-pel.

5. A háziorvosok többsége nem tett eleget a finanszírozási bevételek és az ellátásra fordított kiadások elkülönítési kötelezettségének, és a támogatás felhasználása több esetben nem a finanszírozott tevékenység érdekében történt. Ennek következményeként 2009-ben 24,1 millió, 2010 első félévében 24,4 millió forint visszavonására került sor.

6. A megbetegedési és halálozási mutatók jelentős különbségeket mutatnak annak függvényében, hogy az adott település miképp illeszkedik a háziorvosi rendszerhez. A kis lakosságszámú, jellemzően vegyes praxis által ellátott településeken a megbetegedési és halálozási mutatók rosszabbak a városokra jellemzőnél, és az is rontja az egészségügyi esélyeket, ha nincs háziorvosi székhely a településen. A finanszírozási rendszer nem ösztönzi a megelőzést, különösen rossz a helyzet a vegyes praxisoknál, ahol jóval alacsonyabb például az átoltottság, mint az osztott praxisokban.

7. A háziorvosok szakmai ellenőrzését az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ irányítása alá tartozó szakfelügyeleti rendszernek kellene ellátnia, de forráshiány miatt a szervezet nem tudta teljesíteni a feladatát.

8. A háziorvosok kapuőri szerepe gyengült azáltal, hogy a szakorvosok a háziorvossal rendeltetnek meg bizonyos egészségügyi ellátásokat, a nemzetközi összehasonlításban erős kapuőri funkció azonban így is biztosított. Az ÁSZ kérdőíveire adott válaszok szerint a háziorvosok több mint fele bővítené saját kompetenciáit. (A kérdőívre adott válaszok feldolgozásának eredményeit a jelentés 2. számú melléklete tartalmazza.)

Javaslatok a Nemzeti Erőforrás Miniszternek:
Dolgoztasson ki szakmai programot a háziorvosi ellátás szakmai, fejlesztési irányainak meghatározása érdekében, valamint alakítsa át, szabályozza újra a működtetési jogot.

Dolgoztasson ki intézkedési tervet a humánerőforrás szükséglet biztosítására és a munkaidőkorlát betartásának ellenőrzésére.

Teremtse meg a minőségi munka indikátorrendszeren alapuló érdemi ösztönzését, valamint a további szakképesítések finanszírozói elismerését.

Az Egészségbiztosítási Pénztár végezzen pénzügyi ellenőrzéseket a háziorvosi szolgáltatóknak adott támogatások megfelelő és hatékony felhasználása érdekében.

Gondoskodjon a szakfelügyeleti ellenőrzésről.

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható