Átjárhatóság az állami és a magánegészségügy között

Az állami és a magánegészségügy közötti átjárhatóságról és a szociális szféra béreiről is érdeklődtek képviselők az azonnali kérdések és válaszok órájában hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: lesz-e hordozható társadalombiztosítási számla? 

Pártja hordozható társadalombiztosítási számla bevezetéséről szóló javaslatáról kérdezte a miniszterelnököt Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője, aki szerint rövidebb várólistákat, gyorsabb ellátást tenne lehetővé, ha társadalombiztosítási befizetéseik terhére igénybe vehetnek magánszolgáltatót azok, akik nem férnek hozzá helyben vagy időben az állami ellátáshoz. Hangsúlyozta: a hazai egészségügy két fő ismertetőjegye, hogy hosszúak a várólisták és "duplán fizetős" a rendszer, hiszen aki nem kapja meg a tb-járulékáért a szükséges ellátást időben, annak a zsebébe kell nyúlni. Kiemelte: erős állami egészségügyre van szükség, de amikor ez nem tudja ellátni feladatát, legyen lehetőség a magánegészségügy kapacitásainak felhasználására.

Orbán Viktor miniszterelnök a felvetésre reagálva hangsúlyozta: a szakdolgozói és orvosbéreket "átütő erővel sikerült emelni" az elmúlt években, a kormány 500 milliárd forint értékben hajtott végre felújításokat, a Magyar falu program keretében 600 orvosi rendelőt újítottak fel, építettek meg, 1000 mentőautót szereztek be, emellett kivezették a rendszerből a hálapénzt. Hozzátette: a felvetett kérdés a legnehezebb, legbonyolultabb ügyek egyike, jelezve, pontos menetrendet kért az egészségügyért felelős államtitkártól, így "belátható időn belül meg fog szűnni Magyarországon", hogy valakinek diagnosztikai műszerek használatára vagy vizsgálatokra kelljen várakoznia.

Megemlítette, ha lehetővé tennék, hogy mindenki eldönthesse, az állami vagy a magánegészségügyben kér ellátást a saját tb-számlájának terhére, a szakemberek többsége szerint "a teljes magyar állami egészségügy tönkremegy, és az emberek nagy tömegei maradnak ellátás nélkül", ezért a vita lezárulta után lehet visszatérni e kérdésre.

A Jobbik frakcióvezetője viszonválaszában hangsúlyozta: nem a teljes hordozhatóságot hirdetik, mivel az állami rendszer primátusát vallják, de jelenleg 50 ezren várnak valamilyen beavatkozásra, és évente 540 milliárd forintnál is többet fordítanak az emberek magánellátásokra.

Orbán Viktor megemlítette: 2010 és 2022 között öt évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma, amivel - a másfél évtizeddel ezelőtti öthöz képest - 16 uniós tagállamot előzünk meg e téren, megjegyezve, valóban vannak olyan speciális ellátások, amiket nem volna észszerű felépíteni az állami rendszerben, ezért ezekre magánintézményekkel kötnek szerződést.

Kérem, ne várja tőlem, hogy itt zárjak le egy olyan vitát, ami jelen pillanatban megosztja a teljes magyar orvostársadalmat - fűzte hozzá. 

A Párbeszéd képviselője a gyermekvédelmi rendszer problémáiról beszélt 

Jámbor András (Párbeszéd) felidézte, hogy a kormányfő hét hónappal korábban azt mondta neki, a gyermekvédelmi rendszer pénzügyi áttekintése nem aktuális, de sort kell keríteni rá. Az ellenzéki képviselő kijelentette, ez mára aktuálissá vált. Hangsúlyozta, hogy a Menhely Alapítvány kutatása alapján a negyven év alatti budapesti hajléktalanok fele a gyermekvédelmi rendszerből került ki.

A gyermekvédelmi rendszerben betöltetlen álláshelyek vannak, alacsonyak a fizetések, rossz az ellátás - sorolta a problémákat. Rámutatott, hogy tavaly a második legrosszabbul kereső állami szakma a gyermekvédelmi dolgozóké volt.

Emelik-e a gyermekvédelmi dolgozók bérét, növelik-e azt az 1500 forintot, ami reggelire, ebédre és vacsorára jut a gyermekvédelmi rendszerben, illetve megemelik-e a gyermekvédelemben a zsebpénzt - sorolta kérdéseit a képviselő.

Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte, hogy a legutóbbi szóváltásuk óta eltelt időben szigorították a gyermekintézmények élére történő kinevezés rendszerét, a gyermekvédelmi vezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is átestek.

Úgy fogalmazott, hogy 2010 óta a kormány háromszorosára emelte a gyermekvédelmi intézmények működtetésére fordított forrásokat, amik még így sem elegendőek. Ismertetve a kabinet béremelési programját, elmondta: először az orvosok és ápolók esetében hajtottak végre nagyarányú, áttörés jellegű béremelést, aztán következtek a tanárok, most a vízügyesek és az igazságszolgálatás van soron, majd 2026-ban várható áttörés jellegű béremelés a szociális szféra dolgozóinál - jelentette ki.

Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy a szociális ágazatban több mint százezer ember dolgozik, akik fantasztikus munkát végeznek. Ők 2010-ben átlagosan 137 ezer forintot kerestek, most pedig 473 ezret - mondta, hozzátéve, sajnos ez az átlag, ezért nagyon sokan vannak, akik ennél kevesebbet keresnek. Megismételte, hogy 2026-ban érzékelhető, áttörés jellegű béremeléssel készülnek a szféra dolgozói számára.