Az állam diktál a kasszában

Megtörtént a váltás gyógyszerfronton, immár az állam szerepe a meghatározó és nem a többi szereplőé, fogalmazott dr. Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója, aki tájékoztatást adott az Egészségbiztosítási Alap tavalyi, idei állapotáról ma az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában. Ennek jele, hogy viszonylag fixen, havi 20 milliárd forint körül állt be a kassza kiáramlása (ez év áprilisi, heti ötmilliárd forintos adataik is ezt támasztják alá) a korábbi havi akár 35 milliárd forintos nagyságrenddel szemben. Időbe telik, míg az összes intézkedés (egyelőre kilenc) teljes hatása megmutatkozik, de már most megállapítható, hogy rendszerszerűen felépített a gyógyszerkassza, tette hozzá.

Az egyik legeredményesebb intézkedés a generikus program és a valós versenyt generáló vaklicit. Hozzájárult a támogatáskiáramlás mérséklődéséhez, számos gyógyszer térítési díja is csökkent – ám a fix támogatási rendszer miatt több termékért magasabb árat kell fizetnie a betegeknek, ismerte el.

A végtelenségig nem lehet a generikus programból még pénzt kifacsarni, hiszen az árcsökkentés korlátja előbb-utóbb jelentkezik. Ám mindig új és új termékek lépnek be, így azok újabb versenyt generálnak, válaszolta Kiss Sándor kérdésére. A Jobbik képviselője felvetette azt is, hogy a nem vényköteles generikumok körében is be kellene vezetni a vaklicitet. Sélleiné elmondta, hogy csak a nem támogatott, de vényköteles gyógyszerekre van rálátásuk, ez mintegy százhúszmilliárd forintos piac, ám a vény nélküli gyógyszerekről semmilyen adatuk nincs, ezek teljesen piaci körülmények között kerülnek értékesítésre a patikákban.

Vegyes kép, lassan hízik a többlet

A gyógyászati segédeszközök a másik neuralgikus, rendrakásra váró terület tájékoztatása szerint. Folyamatos lépéseket tesznek az egészségügyi államtitkárság irányításával a nagyobb összegű kiáramlások kontrolljáért: többször és szigorúbban ellenőriznek, mivel a hiányos szabályozás lehetőséget teremt a fiktív kifizetésekre.

A főszámokat tekintve február óta többlet van az E. Alapban: az első negyedév végén 2,78 milliárd forint. A gyógyító-megelőző kasszában kisebb a vártnál a kiadás, de ennek oka csak az, hogy nem történt meg az időarányos költés. A gyógyszerkasszában nagyobb a túlköltés, amit a gyártói befizetések srófolásával ellensúlyoznak, akárcsak a megelőző évben.

A tavalyihoz hasonlóan továbbra is csökkenő tendenciát mutat a táppénzkifizetés (-5,9 százalék), a gyes (0,04 százalék) és a gyed (1,3 százalék). A járulékbevételek egy-két százalékos mínusszal teljesülnek.

Az újonnan bevezetett adók közül a baleseti 20 százalékkal túlteljesült az időarányoshoz képest, míg a népegészségügyi termékadó közel 5 százalékkal elmarad az előirányzottól.
Készül a 2011-es esztendő zárszámadása, amely szerint a tervezett 87 milliárdos hiánnyal szemben 83 milliárd forintos hiánnyal zárt a kassza, a keletkezett relatív szufficitet visszaforgatták az ágazatba.

Az E. Alap bevételeinek 49 százaléka járulékokból, 47 százaléka központi költségvetésből, a maradék az egyéb bevételekből áll össze. A rendszerben 3 893 ezer ember biztosított, 9 617 ezer ember jogosult ellátásra (közülük 2,7 millióan nyugdíjasok).

Népszerűnek bizonyul az eszköztámogatás

Május végéig igényelhetik az alapellátásban dolgozó orvosok az eszköztámogatást. Eddig 4123 háziorvos, 1603 fogorvos, 71 háziorvosi ügyelet és 14 iskolaorvos jelentkezett a plusz forrásért, amely praxisonként másfél millió forint lehet.

E-recept: az OEP „nyerte"
Nemrég, egészen pontosan január végén kapta meg a feladatot az OEP az e-recept bevezetésére. Jelenleg az előzetes megvalósíthatósági tanulmány készül, amely már fővonalakban megmutatja, miként fog működni a rendszer. A szakmapolitikai egyeztetés után, amelybe bevonják a háziorvosokat, szélesebb körű tájékoztatást ígért az OEP vezetője, aki szerint a megvalósítás uniós forrásáért induló pályázat elől elhárultak az akadályok.