Az állam több ponton engedett a tiltakozó orvosoknak

A kötelezően elrendelt ügyelet esetében az országos kórház-főigazgató engedélyével el lehet térni, így annak összege hétköznapon 100 százalék, pihenőnapon 110 százalék, munkaszüneti napon pedig 120 százalék lehet - tájékoztatta az OKFŐ az atv.hu-t. 2021. március 1-jétől a kötelezően elrendelt és önként vállalt ügyeletnél is lehetőség van a magasabb összegű díjazásra, ami a MOK-kal, az EDDSZ-szel, és a MESZK-kel folytatott egyeztetések alapján történt - tudatták az OKFŐ részéről. Az önként vállalt ügyeletnél, amennyiben az egészségügyi intézmény kérte, hogy az ügyeleti díjat 30 százalékkal megemelhesse, akkor az ügyeleti díj mértéke hétköznapon 150 százalék, pihenőnapon 165 százalék és munkaszüneti napon 180 százalék lehet - tudatta az OKFŐ kommunikációs és sajtóosztálya.

Az ATV kérdéseire az OKFŐ részéről a következő tájékoztatást adták: a munkaszerződések aláírása jó ütemben halad az OKFŐ irányítása alá tartozó intézményekben. "A szerződések átadása és a munkáltatóhoz történő visszajuttatása folyamatos. A felmerülő problémákat a munkáltatók közvetlenül egyeztetik a dolgozókkal, melyek helyi szinten kezelhetőek. Ezen egyedi esetektől eltekintve globális problémákról nincs tudomásunk, főként nem olyanról, amely az ellátás ellehetetlenítését eredményezné."

......

Az Országos Kórházi Főigazgatóság több ponton elfogadta a Magyar Orvosi Kamara bírálatait az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban. Szeptember 30-ig felülbírálják az ügyeleti díjakat, egyértelműsítik a fizetett pihenőidőre vonatkozó szabályt, és egy kedden megjelent utasítás szerint a személyes közreműködőként szolgálatot vállaló orvosok ügyeleti díját 30 százalékkal emelhetik meg. Március elseje éjfélig hosszabbították meg a határidőt a szerződések aláírására - szúrta ki a Telex.

Meglepő módon egy podcastban válaszolt az egészségügyi szolgálati jogviszonyt ért kritikákra és a jogszabályokkal kapcsolatos félreértésekre dr. Bene Ildikó, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese és dr. Páva Hanna igazgató dr. Kincses Gyulával, a Magyar Orvosi Kamara elnökével közösen. Kincses és az OKFŐ vezetői leszögezik, hogy folyamatos közöttük az egyeztetés, vannak tisztázandó kérdések, amelyeket együtt igyekeznek megoldani. Kincses azt mondja: annyira korrekt a kapcsolat köztük, hogy kedden délben írtak az OKFŐ-nek, és már aznap megjelent egy főigazgatói utasítás, amely igyekezett rendezni vitás kérdéseket.

Kincses elismeri, hogy az új jogviszony jelentős alapbéremelést hoz, de összefoglalja, mi az orvosok és az orvosi kamara két legfőbb problémája a március elsejéig aláírandó szerződésekkel.

1. Ügyeleti díjak – Az orvosok nem fogadják el, hogy hétközben, hétvégén vagy ünnepnapokon a normál órabéreknél kevesebb pénzért ügyeljenek. Az OKFŐ utasítása ezeket az ügyeleti díjakat most az órabérek 70-80-90 százalékában határozta meg, miközben az elmúlt évek gyakorlata sok kórházban és szakmánál az volt, hogy a szakemberhiány miatt az ügyeleti díjak mértéke ennél jóval magasabb volt (gyakran 150-200 százalékos – a szerk.). Hiába magasabb most az alapbér, ami alapján számolják az ügyeleti százalékokat, ezek a plusz díjak most bizonyos szakmákban a korábban kialkudott ügyeleti pénzekhez képest csökkenhetnek.

2. A pihenőidő kifizetése – Az orvosokat és a kamarát is felháborította, hogy jogértelmezésük szerint mondjuk egy 12 órás ügyelet után az otthon töltött pihenőidőt az új rendszerben nem fizetnék ki nekik, ezt levonják tőlük mint le nem dolgozott időt. Pedig Kincses szerint a pihenőidő nemcsak az orvost védi, hanem a beteget is, hogy megfelelően koncentrálni képes orvos vizsgálja. Sok orvos azon háborog, hogy eleve csökkenhet az ügyeleti pénze, és még a pihenőidőre sem kap bért.

A kórházi főigazgatóság vezetői a következőket válaszolják Kincses felvetéseire:

• Az OKFŐ utasítása az ügyeleti díjak minimumát határozza meg, de a dokumentum is ad mozgásteret a kórházak vezetőinek, hogy ezeket emeljék.
• Egy kedden kiadott új utasítás szerint az állami egészségügyi intézményekben személyes közreműködőként dolgozó orvosok ügyeleti díja 30 százalékkal emelhető meg az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyével. Ez elsősorban azokra a hiányszakmákban dolgozó szakorvosokra vonatkozik, akik más kórházakban, rendelőkben is vállalnak munkát – nélkülük ugyanis az ellátás sok helyen megszűnne. Kincses azt mondja: nagyon örülnek ennek, de itt is szeretnének normatív szabályozást. „Ne az legyen, hogy a hangosabb kap többet, a csendben lévők pedig nem” – mondja a MOK elnöke.
• A főigazgatóság álláspontja az, hogy a fizetett pihenőidő jár. „Az orvosok a szerződésük szerint a fizetésüket 40 órára kapják, a pihenőidőt jogosan töltik otthon. Olyan, hogy ezt levonják, olyan nincs!” – mondja az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik vezetője. A pihenőidő díjazásával szerintük jogértelmezési problémák vannak, eddig is eltérő volt a gyakorlat a kórházak között, ezt egységesíteni kell – hangzik el a podcastban. A jogszabály szerint az ügyelet után legalább 11 óra pihenőidő jár az orvosnak. Ezt a szabályt úgy kell értelmezni, hogy az egészségügyben munkaidőkeretben dolgoznak a kollégák, egyéni munkaidő beosztás van. A problémát az okozza, hogy mi a normál pihenőidő és a mi az extra pihenőidő. Ezt tisztázni és egyértelműsíteni fogják, ha kell jogszabályt módosítanak.
• Szeptember 30-ig felülvizsgálják az ügyeleti díjak mértékét. A gyakorlati tapasztalatok alapján ez előbb is megtörténhet.
• Március elseje éjfélig hosszabbították meg a határidőt a szerződések aláírására, hogy mindenki megfelelően tájékozódhasson. Kincses azt mondja, nemcsak a betegeknek, de az orvosoknak is „tájékozott beleegyezéshez” van joguk, a szerződéseket csak a szükséges információk birtokában tudják aláírni.

Kincses Gyula a beszélgetés végén még azt mondja: aggódnak a kórházi szakdolgozók sorsa miatt, akik szintén az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá kerülnek, de az számukra plusz béremelést nem hoz, csak kötelmeket.

A teljes cikk a Telexen olvasható.