Az államosítás újabb 110 milliárd kivonását jelenti

Klasszikus értelemben a legtöbben államosításon a magántulajdon társadalmi tulajdonba vételét értik. A magyar egészségügy államosítása ilyen értelemben furcsa és rendhagyó államosítás, hiszen az önkormányzati-társadalmi tulajdont – a törvény erejénél fogva – állami- társadalmi tulajdonba veszik. Egyik zsebből átteszik a másikba, mármint az egészségügyi intézményeket. Az egészségügyi kormányzat hosszabb távon 50 milliárdos megtakarítást vár az intézményrendszer átalakításától, ugyanakkor viszont arról nem szól senki, hogy maga a tulajdonviszonyok közötti átalakítás rövid távon mennyibe kerül - áll a Szövetség az Egészségügyért – Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetségének sajtóközleményében.

MInt írják, "Az állami-társadalmi tulajdon mellett szól: kiiktatódnak a partikuláris érdekek, a helyi lobbik, egységes szempontok szerint kezelhető az ellátórendszer. Ugyanakkor az önkormányzati-társadalmi tulajdonnal szemben az állami-társadalmi tulajdon nagyobb bürokráciát, rugalmatlanabb működést eredményez. Jelentősen csökken, esetleg teljesen megszűnik a helyi lakosok kontrollja az értük létrehozott, „rajtuk" működő egészségügyi rendszer felett.

A közkézen forgó és ismert adatok alapján az eddigi tulajdonosok, az önkormányzatok – a duális finanszírozás keretein belül – évente 110 milliárdot meghaladó mértékben támogatták kórházaikat, rendelőintézeteiket. Az ezt helyettesítő forrás számai viszont nem találhatók az új tulajdonos, az állam jövő évi költségvetésében. (A népegészségügyi termékdíjból és a baleseti adóból várható és vélelmezett bevétele ennek az összegnek a felét sem teszi ki".)

A Szövetség az Egészségügyért – Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége véleménye szerint, amikor az egészségügyi dolgozók bérének rendezéséhez mintegy 80 milliárdos plusz forrásra lenne szükség, megengedhetetlen és érthetetlen a korábbi önkormányzati tulajdonosok százmilliárdos támogatásának elvesztése - áll a közleményben.