Az államtitkár elítéli a tudománytalan eljárásokat

Nem tervezi hagyományos kancellári rendszer bevezetését a kórházaknál Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár, aki a Magyar Hírlapnak adott interjúban arról is beszélt, hogy elkészült a Nemzeti Gyermekegészségügyi Program javaslat.

– A kormány 2010 óta pótolja az egészségügytől korábbi kormányok által elvett pénzeket, így 2019-ben 647 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint a baloldal által utoljára benyújtott 2010-es költségvetésben. A gyógyító-megelőző kassza jelentős többlettel számolhat jövőre, ami annyit jelent, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a gyógyítás minőségének fenntartására és javítására. Ez elsősorban az új gyógyszerek és technológiák bevezetését, az új készítmények elterjesztését, illetve az elmúlt években befogadott többletkapacitások továbbvitelét jelenti. Folytatódnak az Egészséges Budapest Programban a budapesti és agglomerációs kórházfejlesztések. Az egészségügyi szakdolgozók további már korábban ütemezett béremelésére is van pénz a költségvetésben. Ezen felül jelentős plusz jut a betegszállítás területére, a gyermekellátásba, illetve országos népegészségügyi programokra. Utóbbival kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása kiemelt feladat, ugyanis a betegségek kialakulásának többsége megelőzhető. A szív- és érrendszeri betegségeken túl a daganatos és a mozgásszervi problémák, valamint a cukorbetegség kialakulása is megakadályozható. Éppen ezért fontos a tudatosságra, egészségre ösztönző programot indítani a magyar lakosság körében. Nagy változásokat szeretnék elérni e tekintetben.

– Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter azt nyilatkozta, munkacsoport dolgozik azon, hogy emeljék a kórházfinanszírozást. Mikorra hoznak ebben döntést és mennyivel emelik a büdzsét?

– Az egészségügyi államtitkárság struktúrája változik a következő időszakban, külön a helyettes államtitkár és apparátusa foglalkozik majd a gazdálkodással és a pénzügyi szabályozottság fenntartásával. Ennek részeként szeretnénk a kórházak esetében is megvizsgálni a folyamatokat, egyrészt, hogy hatékonyabb legyen a forrásfelhasználás és gazdálkodás, másrészt, hogy a szabályozottságot is növeljük. Már önmagában ezzel is tudunk majd eredményeket elérni. Azokban a kórházakban azonban, ahol megfelelően működnek a pénzügyi és gazdálkodási folyamatok, valóban szeretnénk a finanszírozást támogatni. Természetesen az a célunk, hogy ne csupán utólagos adósságkonszolidációra, hanem évközbeni forrásbővítésre is legyen majd lehetőség, illetve, hogy egyre kisebb mértékben vagy egyáltalán ne halmozódjanak fel tartozások.

– Elődje, Ónodi-Szűcs Zoltán elnapolta a kórházi kancellária rendszer kialakítását, de azt ígérte, a választások után újra napirendre kerül a kérdés. Ezek szerint hozzáfogna a kialakításához?

– Nem szeretnénk hagyományos kancelláriát, vagyis ilyen típusú ellenőrzési struktúrát bevezetni a kórházaknál. Nem lehet ezeknél az intézményeknél uniformizáltan korlátozni a forrásfelhasználást. Mindegyiknek más a problémája, más a portfóliója a gyógyításban, a szigorú fiskális megszorítás pedig a gyógyítás szabadságát is korlátozná. Jobb eredményeket érhetünk el akkor, ha minden ellátónál megnézzük, hogy mi a specialitása, milyen típusú kezelésekre szakosodott, mekkora a kapacitása és az ellátandó feladat nagysága és hogyan lehet azt a leghatékonyabban elvégezni. Ezekhez kell a forrást hozzáigazítani. 

A gyermek- sürgősségi és –baleseti ellátás önálló szakmává tétele egyedülálló lesz Európában, s nem utolsósorban, minőségi hálózat alakul ki ezen a területen. A béremelésről és az alapellátás megerősítéséről a teljes cikkben