• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Az egészség nem minden, de nélküle nincs semmi

Egészségpolitika 2019.05.14 Forrás: Weborvos Szerző:
Az egészség nem minden, de nélküle nincs semmi

A források költséghatékonyabb felhasználásához szükség lenne szakmai és etikai alapon megalkotott szabályzókra.

Az egész világra jellemző, hogy az egészségügyi technológia folyamatos fejlődése miatt egyre többe kerül a gyógyítás, az ismeretek rohamos növekedése, az emiatt generálódó társadalmi igények azonban nem állnak összhangban a meglévő forrásokkal. Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben, az egészségügyi rendszer milyen új alapjait kell letenni a jelenben, hogy a változás legalább holnapután érezhető legyen. Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) két éve alakult bizottsága, amely az egészségügy helyzetének tudományos elemzésével foglalkozik, s amelynek hétfői állásfoglalását a bizottság elnöke Kosztolányi György professzor ismertette. A professzor elöljáróban leszögezte: a magyar egészségügy aktuális helyzetét most nem boncolgatták, a jövő lehetséges útjait vizsgálták.

Kosztolányi professzor szerint a jövőben az államoknak tudomásul kell venniük, hogy a rohamos fejlődéshez több forrást kell biztosítaniuk, de azt is meg kell vizsgálni, hogy meddig fokozható ez a költségigény. Az is nagyon fontos azonban, hogy a társadalmi rendszerek között az egészségügy prioritást kapjon.

Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért vezetője hangsúlyozta, hogy az egyre nagyobb költségek mögött nemcsak a szédületes gyorsasággal fejlődő egészségügyi technológia áll, hanem az idősödő társadalmak, és az is, hogy kezd elmosódni a határ az egészség és a betegség között. Ugyanis egyre több egészséges ember jelenik meg az ellátórendszerekben például a szűréseknél, génvizsgálatoknál.

A professzor szerint azonban vannak lehetőségek, hogy visszaszorítsák ezt az irdatlan költségigényt. A WHO és az OECD felméréseire hivatkozva elmondta, a becslések szerint az egészségügyi kiadások 30 százaléka felesleges. Példaként említette az antibiotikum kezeléseket, amelyek jelentős része nemcsak szükségtelen, hanem ártalmas is. Idevette a diagnosztikai vizsgálatokat is, amelyek egyharmada a kutatások alapján elhagyható lenne, de a genetikai tesztek közül is soknak semmi értelme.

A források költséghatékonyabb felhasználásához szükség lenne szakmai és etikai alapon megalkotott szabályzókra, és arra is, hogy ezeket számon is kérjék. A professzor itt utalt arra, hogy a magyar egészségügyben évek óta nincs rendszerszintű ellenőrzés, holott a folyamatos kontrollra nagy szükség lenne.

Van más is, ami hátráltatja a költséghatékony forrásfelhasználást. A szolidaritás alapú egészségbiztosítás lényege: egy ember a lehetőségei szerint fizessen be a közösbe és a szükségletei alapján részesüljön ebből az alapból. De mi is a valós szükséglet? - tette fel a kérdést a professzor. Mint mondta, erre nincs pontos számítás és mivel nem ismerjük a valós szükségletet, ezért nem lehet tudni, mi az, ami fontos és mi az, ami nem kell. A válasz azért is nagyon nehéz mert ebben az esetben nemcsak szakmai, hanem morális érvek is vannak. Megoldás lehet: oktatással, egészségneveléssel rávezessék a lakosságot az egészségtudatosabb magatartásra és arra, hogy ésszerű elvárásokat támasszon az egészségüggyel szemben.

Kosztolányi György emlékeztetett: az ENSZ célul tűzte ki, hogy 2030-ig valamennyi ország biztosítsa mindenki hozzáférését a minőségi egészségügyi ellátáshoz úgy, hogy az ne járjon gazdasági megrázkódtatással. E cél eléréséhez nagyon fontos az egészségügyben tevékenykedők együttműködése - húzta alá a professzor. Leszögezte, hogy mindez például a magánszolgáltatók nélkül megvalósíthatatlan. De szükség van más területek közreműködésére is, hiszen az egészségügyet nem lehet izoláltan kezelni. Sőt, a társadalmi szektorok közötti kooperációban az egészségügynek kiemelt jelentőséget kell kapnia - mondta Kosztolányi professzor, aki végül Schopenhauert idézte: „Az egészség nem minden, de egészség nélkül nincs semmi”.  Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért teljes állásfoglalása az mta.hu-n

Legolvasottabb cikkeink