A WHO magyarországi irodája valamint a Magyar Pszichiátriai Társaság közös állásfoglalása és javaslatai az Egészség Világnapján.
Az egészségügyi Világszervezet 2017. április 7-ét, az Egészség Világnapját a „Depresszió: beszéljünk róla!" témának dedikálta. A depresszió egy mindennapos mentális betegség, amely kezelhető, gyakran megelőzhető, ugyanakkor kezelés nélkül végzetessé válhat. Ezen alkalomból ismertette részint a betegség lényegét, következményeit, részint a hazai gondokra vonatkozó szakmai javaslatait a Magyar Pszichiátriai Társaság és a WHO magyaroszági irodája közös közleményben.
MInt írták, a depressziós és a szorongásos megbetegedések gyakoriak a világ valamennyi táján, így Európában és Magyarországon is. Hatással van az érintett személyek hangulatára, érzéseire, és testi egészségére is. A depresszió különböző súlyosságú formában jelentkezhet, a tünetek időtartama, a betegség lefolyása hónapokban és években mérhető. A depresszió és a szorongásos megbetegedések gyakran krónikussá válhatnak. Ugyanakkor felismerhető, diagnosztizálható állapotok, amelyek különböznek az átmeneti szomorúság, stressz és félelem érzéseitől, amelyet valamennyien megtapasztalhatunk az életünk során.
Néhány tény a depresszióról:
• A depresszió 2015-ben első helyen állt a betegségben eltöltött életévek rangsorában, az összes betegségben eltöltött életévek 7,5 százalékáért felelős. Minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi élete során legalább egyszer szenved depresszióban.
• A világon több mint 300 millió ember szenved depresszióban, Európában több, mint 40 millió, míg Magyarországon minden huszadik, közel félmillió ember betegszik meg élete során a depresszió valamelyik formájában. Jelenleg a depresszió a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka Magyarországon.
• A WHO felmérése szerint a gyakori mentális betegségek aránya növekszik, elsősorban a kis- és közepes bevételű országokban.
• Évente több mint 800 ezer ember követ el befejezett öngyilkosságot világszerte, aminek a fő okozója a gyakran kezeletlen depresszió. Magyarországon évente 1800-1900 honfitársunk követ el befejezett öngyilkosságot. Ez a szám bár csökkenő tendenciát mutat, Európai viszonylatban még mindig magasnak tekintendő.
• A testi betegségben szenvedők 3-6-szor gyakrabban betegszenek meg a depresszió valamely formájában, ugyanakkor a depresszió megnyújtja a gyógyulási időt, rontja a kezelési kilátásokat és jelentősen megemeli a kezelés költségeit is. Mind ezek miatt a depresszióban (is) szenvedő betegek az egészségügy minden színterén jelen vannak.
• A felmérések szerint a világon körülbelül 1000 milliárd USA dollár veszteség keletkezik a depresszió következtében. Ennek a veszteségnek 88%-a az elvesztett munkanapok és a csökkent munkaképesség miatti termelékenység-csökkenés miatt alakul ki. Ugyanakkor minden a depresszió kezelésébe befektetett 1 dollár négyszeresen térül meg.
• Annak ellenére, hogy a depresszió gyógyítható betegség, a világon a depresszióban szenvedők fele semmiféle kezelést nem kap és a depresszióban szenvedők háromnegyede nem részesül megfelelő kezelésben.
• A depresszió kezelésére számos hatékony módszer ismert: pszichoterápiás eljárások, gyógyszeres kezelés, fizikai aktivitás valamint biológiai terápiák.
• Az e-health módszerek is terjednek, és potenciálisan jó lehetőséget teremtenek majd a további, hatékonyabb kezelésre.
• A betegek és környezetük önsegítő, ön-felismerő és ön-gondoskodó tevékenysége kiemelkedő fontosságú.
Ezúton szeretnénk felhívni a döntéshozók, a tudományos és szakmai szervezetek, betegszervezetek és valamennyi magyar állampolgár figyelmét arra, hogy valamennyien szenvedhetünk depresszióban, a depresszió megelőzése és hatékonyabb kezelése a jelen és a jövő generációk érdeke. Közös összefogás nélkül a depressziót és következményeit nem tudjuk kezelni.
Kiemeltebb figyelmet érdemlő, magasabb rizikóval rendelkező csoportok többek között a következők:
• szülés körüli állapotok
• stresszes munkahelyen dolgozók
• krónikus és szomatikus betegségben szenvedő páciensek
• csökkent családi támogatással és szociális háttérrel rendelkező gyerekek
• azok a gondozók, akik családtagjaikat erőn felül gondozzák
• szenvedélybetegségben szenvedők
• idősek
Mind ezek alapján javasoljuk, hogy:
• tegyük lehetővé, hogy a prevenció és a depresszió felismerése javuljon, tegyük a depresszió megelőzését és kezelését valódi népegészségügyi prioritássá!
• a depresszióban szenvedők szélesebb körben kapjanak támogatást
• a depresszióra fordított kutatási támogatás nőjön
• a közvéleményben javítsuk a depresszió és öngyilkosság megelőzésével kapcsolatos tudatosságot, és támogassuk az ezzel kapcsolatos személyes megnyilatkozásokat
• nyújtsunk a társadalomnak pontos, megbízható információkat a depresszió természetéről, hatásáról, gazdasági vonatkozásáról, valamint kezeléséről.