Az egészségügy az együttműködésről szól

Ünnepi számában évértékelő beszélgetésre kérte dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt az Orvosok Lapja.

– Államtitkár úr, hogyan értékeli az elmúlt évet?

– Küzdelmes év volt az idei, de az orvosok számára is kézzel fogható eredmények magukért beszélnek. Éger elnök úrral az év első felében rendszeresen ültünk egymás mellett és vitáztunk az egészségügyi béremeléssel kapcsolatos kérdéseken, de a nyárra sikerült az ágazat egészére megállapodnunk, szeptembertől pedig minden orvos érezheti ennek pozitív hatását. Összességében idén 151 milliárd többletforrás érkezett az egészségügybe, ami jelentős mértékben növelte mozgásterünket és lehetőségeinket. Elindult a háziorvosi rendszer megerősítése, érezhető többletforrások érkeznek erre a területre is, jelentős vitákat folytatunk a törzskarton rendszer kapcsán, ám ez csak csepp a tengerben – jövőre több év egészségügyi informatikai fejlesztései érnek be, amelyek jelentős mértékben kibővítik a háziorvosok lehetőségeit, és sokkal jobban ráláthatnak majd az ellátórendszeren belül mozgó betegeikre. Lesznek még vitáink – de az intellektuális vitákat mindig is élvezem.

– Milyen vitapartner a Magyar Orvosi Kamara?

– Korrekt és őszinte. Látom, hogy nehéz 45 ezer orvos véleményét tömörítve képviselni érdekeiket, a szélesebb nyilvánosság számára sokszor tűnik úgy, hogy jelentős mértékben egymásnak feszülünk a Magyar Orvosi Kamarával és Éger elnök úrral, de tudomásul kell venni: nekem ez a szerepem, neki meg az. Én a magyar kormányt képviselem a magyar egészségügy és az orvosok előtt, a betegek érdekeit szem előtt tartva, a Magyar Orvosi Kamara pedig a magyar egészségügy gerincét alkotó orvosi közösség érdekében folytat szakmapolitikai tevékenységet. Kemény partnerként ülünk le az asztal mellé, a másik fél meggyőzésére széles fegyvertárat mozgósítunk, de a végén mindenki számára vállalható eredményt érünk el – bizonyítják ezt a béremeléssel kapcsolatban kifejtett erőfeszítéseink is.

– A béremelés egyértelmű siker, ám hivatalba lépésekor több kiemelt területet is megjelölt, ahol kevésbé volt sikeres. Nem szegi kedvét a kancelláriamodell elsüllyesztése?

– Harcos típus vagyok. Ha nem mehetek be az ajtón, megkeresem a hátsó ajtót, vagy bemászom az ablakon. A kórházak működését hatékonyabbá kell tenni. Szervezettebbé kell válnia az egészségügyi ellátásnak, hogy betegeink jobb szolgáltatást kapjanak, hogy a rendelkezésre álló forrásokat átláthatóbban költsük el, hogy az egyik intézmény sikerei egy másik intézményben is megvalósulhassanak. A globális egészségügy ugyanis olyan tempóban fejlődik és változik, hogy ezzel a változással nekünk is meg kell küzdenünk. A magyar kórházak döntő többsége állami fenntartásban van – ami óriási esélyt ad arra, hogy az egészségügy fejlődésével kapcsolatos változásokat megfelelő üzemméretben, kellő hatékonysággal kövessük le. Erős egészségügyi ellátásszervezésre van szükség – erre volt egy koncepció a kancelláriamodell. Az ellátásszervezési igény nem változott – csupán új módszertant keresünk.

– A háziorvosok elöregedése európai trend – Magyarországon sincs ez másként. Németországban az orvosok elöregedése, kivonulása a háziorvosi ellátásból komolyabb probléma, mint itthon, csak mi itthon a saját praxisaink kiüresedésével vagyunk elfoglalva.
A helyzet megoldására itthon választott stratégia sikeres: a támogatási pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években sikerült olyan helyekre is orvost találni, ahol akár évek óta nem volt háziorvos, és kezdték meg a háziorvosi munkát új praxisukban. Jövőre ezt a lehetőséget a fogorvosi praxisokra is kiterjesztjük. Ettől azonban még nem változik meg egy csapásra a háziorvosi ellátás hozzáférhetősége. Más országokban ezen úgy segítenek, hogy szélesebb orvosi körök számára teszik lehetővé a háziorvosként történő munkavállalást, illetve a más szakvizsgával rendelkező orvosok számára engedélyezik a praxison belül szakorvosi ellátás folytatását. Így sok esetben már eléggé vonzó a háziorvosi praxis felvállalása.

– A törzskarton is a törődést szolgálja. Mindannyiunk közös érdeke a tisztánlátás. Az orvos számára azért jó, mert átfogó képet kap a betegei állapotáról és adott esetben gyorsabban, sikeresebben tudja gyógyítani. A beteg számára azért, mert saját egészségi állapotáról kap átfogó képet és az egészségügyi dolgozók útmutatásai alapján megelőzhet bizonyos betegségeket. És végül, de nem utolsó sorban együtt kell működnünk abban, hogy a nagypolitika szemét felnyissuk, és azonosítsuk, egészen pontosan hol tartunk a magyar lakosság egészségi állapotában, milyen intézkedéseket kell meghoznunk rövid-, közép-, vagy hosszútávon. A törzskarton bevezetéséhez meghatározóan fontos a Magyar Orvosi Kamara támogatása és segítsége, hogy megértessük mindenkivel: a nyilvántartási rendszert meg kell újítani, és új struktúrában gyűjtött friss adatokra van szükség.

– Az év közepén Manchesterben járt, a Brit-Magyar Orvosszövetség kongresszusán – tudósítottunk is róla szaklapunkban. Hogyan segít a kormányzat a külföldön élő magyar orvosok hazacsábításában?

– Úgy érzem, a külföldön dolgozó magyar orvosok ugyanannyira a magyar egészségügy részei, mint az itthon dolgozó kollégák. Manchesterben világosan kiderült, az egészségügyi kormányzat feladata nem az, hogy hazacsábítsa őket, hiszen sokan jönnének maguktól, hanem hogy ne akadályozzuk a külföldön praktizáló magyar orvosokat ebben. A jelenlegi szabályozásban számtalan olyan elem van, amely megnehezíti, néha lehetetlenné teszi az időleges vagy állandó itthoni munkavégzést. Azon dolgozunk, hogy ezek a nehézségek, korlátok megszűnjenek, és az aktív ellátást külföldön folytató magyar orvosok könnyedén visszatérhessenek a magyar egészségügyi ellátórendszerbe.

– Nem jelent ez majd konkurenciát a jelenleg itthon dolgozó orvosok számára?

– Az egészségügyi ellátás nem a versengésről, hanem az együttműködésről szól. És ott van a beteg, aki semmi másra nem vágyik, csak törődésre. Nekünk olyan környezetet kell teremtenünk, ahol ezt a törődést megkapja – az orvosoktól, az ápolóktól, a rendszertől. Lehet, hogy létezik olyan kolléga, aki a külföldön dolgozó magyar orvosok hazatérésének megkönnyítését negatív érzésekkel fogadja, de szerintem ő is rá fog jönni arra, hogy a külföldi orvosi ismeretek, szervezési szaktudás és működési módszertanok itthoni megjelenése, a külföldi és magyar szaktudás interakciója csakis szervezettebbé és sokszínűbbé teheti a magyar egészségügyet – amellett, hogy enyhíti a munkaerőhiányt. És ne feledjük azt se: a jelenleg érvényben lévő bérmegállapodások olyan irányt mutatnak, ami a külföldön dolgozó kollégák számára is vonzó lehet.

– Az elmúlt hónapokban a kormányzat jelentős aktivitást fejtettek ki a klinikai kutatások terén. Végre a magyar kormányzat partnerévé válik a gyógyszeripar?

– Európában Magyarország a negyedik helyen áll a gyógyszerkutatások terén. Jelentős szereplők vagyunk, és terveink szerint még jelentősebbek leszünk. E tevékenység szerves része a gyógyszerek hatásvizsgálata, ami rendkívül gyorsan fejlődő terület, de a klinikai vizsgálatok is egyre jelentősebb szerepet játszanak mind a magyar egészségügyben dolgozó orvosok, mind a terápiában részt vevő betegek életében. E tevékenység kapcsán olyan hatóanyagok jelennek meg, amelyek egyébként nem lennének elérhetőek, ami jó a betegnek, jó a kórházaknak, de az ellátórendszer szempontjából talán még fontosabb, hogy olyan munkafolyamatokkal, módszertannal és eljárásrenddel találkozunk, olyan egészségügyi együttműködési kultúra jelenik meg a klinikai kutatásokkal foglalkozó osztályokon, intézményekben, ami mindannyiunk számára csak előnyös lehet.

– Milyen év vár ránk 2017-ben?

– Azt már fél éve tudjuk, hogy jövőre 179 milliárd forinttal több költségvetési forrással gazdálkodhat a magyar egészségügy. Azok a több éve indult informatikai fejlesztések, amelyek tesztidőszaka 2017 elején lezárul, rendelkezésre állnak majd, jobban átláthatóvá teszik a rendszert, és az egészségügyi információk könnyebben vándorolhatnak az intézmények és háziorvosok között. Azt is sokkal pontosabban látjuk majd, hogy mi történik az intézményekben, milyen leterheltség mellett dolgoznak a szakrendelőkben vagy a kórházakban. De az adminisztratív változások mellett ugyanennyire fontos, hogy az ellátórendszer bemeneti oldalán tudatosabb hozzáállást érjünk el. 2017-ben komoly erőfeszítéseket teszünk a védőoltások még szélesebb elterjesztése és a népegészségügyi szűrések aktivitásának növelése terén. Bővül a HPVellenes vakcinák alkalmazásának köre. Ingyenessé válik a meningitis-vakcina 2017 második felében általánossá tesszük a vastagbélszűrést, és minden eszközzel megpróbáljuk országosan növelni az emlőés méhnyakrákszűrés megjelenési arányát.

– Nehéz év volt az idei?

– Sűrű, harcos év volt, amelyben nagyon sok kihívásnak kellett megfelelni. De mikor ez az interjú megjelenik, már az év végi ünneplés ideje következik, a halászlé mellől csak visszanézünk az elmúlt hónapokra. Szeretnék az Orvosok Lapján keresztül is békés ünnepeket kívánni minden orvos kollégának, különösen azoknak, akik karácsonykor és szilveszterkor ügyeletben dolgoznak, ha kell, mosolyognak, ha kell, harcolnak, és megmutatják, hogy a magyar egészségügy a betegek számára az ügyeletben is a törődésről szól.