Az egészségügyi dolgozókat ünnepeljük

Július elsején ünnepeljük az anyák megmentőjeként ismert magyar orvos, Semmelweis Ignác születésnapját, mely egyben a magyar egészségügy napja is. 2011-ben a kormány július 1-jét munkaszüneti nappá nyilvánította az egészségügyben dolgozók számára, mely az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését, presztízsének emelését szolgálja. Ahogyan azt a Semmelweis nap munkaszüneti nappá nyilvánításával is kifejezte, a kormány számára kiemelten fontos az egészségügy, valamint az egészségügyi ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása. Ennek érdekében a kormány az elmúlt években több intézkedést is bevezetett - tudatja közleményében az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága.

A kormány a magyar emberek minél magasabb szintű egészségügyi ellátására és az ellátás minél kiegyensúlyozottabb működésére törekszik. A rendszerváltás óta a legnagyobb, 500 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt években az egészségügyben, amelynek keretében országszerte újultak meg a kórházak, rendelők. A fejlesztések mellett több mint 104 milliárd forint szolgálta új gépek, eszközök vásárlását, olvasható a dokumentumban.

A legnagyobb volumenű fejlesztések az úgynevezett konvergencia régióban – vagyis Budapesten és Pest megyén kívül – zajlottak, így ma már a vidéki kórházak jelentős részében XXI. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek. A vidéki egészségügyi infrastruktúra és a béremelésről szóló megállapodás után most következik a budapesti ellátórendszer megújítása, mely kiterjed az infrastruktúrára és az eszközállomány megújítására is - ismertetik a feladatokat.Az átalakítás során fontos cél, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumok jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján, minden szakmában, mely lehetővé teszi a betegbiztonság és a betegelégedettség növelését, a fővárosi egészségügyi szakellátásokat igénybe vevő lakosság komplex ellátási színvonalának emelését és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítését, valamint kiemelten fontos szempont a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása is.

Az egészségügyi dolgozók munkája nélkülözhetetlen, hiszen ők azok, akik a betegágyak mellett visszaadhatják a törődést az elesett, beteg emberek számára. Éppen ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy élet- és munkakörülményeik a következő időszakban tovább javuljanak, ebben jelent nagyon fontos lépést a velük kötött megállapodás.

A bérrendezés lépéseiről hosszabban értekezés olvasható a közleményben. Eszerint az egészségügyi dolgozók számíthatnak a kormányra, a polgári kormány kezdettől tárgyal az egészségügyi érdekvédelmi szervezetekkel. A hónapok óta tartó egyeztetések eredményeként a kormány az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel, a velük stratégiai partnerségben lévő kamarákkal, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel szövetségre lépett az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében, mert a kormány abban hisz, hogy az ágazatban lévő nehézségeket csak közösen, a tárgyalóasztalnál lehet megoldani. Fontos eredmény, hogy a 2012-2013-ban megkezdett béremelések után, melynek köszönhetően 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben és a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27%-kal nőtt, idén januártól törvényi szinten garantáljuk az egészségügyi dolgozók mozgó bérének alapbérbe épülését, valamint azt, hogy a gazdaság teljesítőképességének köszönhetően – a tárgyalások eredményeként – idén szeptembertől egy többéves bérfejlesztési program indulhat el, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A többlépcsős bérfejlesztésnek köszönhetően béremelésben részesülnek a szakorvosok, szakgyógyszerészek és a szakdolgozók is. Az ápolók alapbére összesen 65%-kal emelkedik, mely négy lépésben valósulhat meg: a szakdolgozók bruttó alapbére idén szeptembertől átlagosan 26,5 %-kal, 2017 novemberétől 12%-kal, 2018. novembertől 8%-kal, 2019. novembertől pedig ismét 8%-kal nő. Ez az intézkedés összesen kb. 78 ezer dolgozót érint.

A kormány az elmúlt években az egészségügyi dolgozók bérrendezésére 300 milliárd forintot fordított, a jövő év végig pedig 100 milliárd forintot biztosít egészségügyi béremelésre.

Fontos cél továbbá az alapellátás megerősítése, hiszen csak erős alapellátásra épülhet a jól működő egészségügyi rendszer. Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokkal párhuzamosan az alapellátás keretében is több alkalommal finanszírozási díjtétel-emelés valósult meg. A tavalyi 10 milliárd forintos többlettámogatás után a kormány idén újabb 14 milliárd forint pluszforrást biztosít az egészségügyi alapellátás megerősítésére, melynek köszönhetően a háziorvosok 10 milliárd forintos, a védőnők és fogorvosok pedig 2-2 milliárd forintos többletforrásra számíthatnak. Ez a védőnőknek 30-35 ezer forintot, a fogorvosoknak 50-55 ezer forintot jelenthet havonta.

A kormány 2017-ben 171 milliárd forinttal többet fordít az egészségügyre, ezzel is megerősítve, hogy az egészségügyi dolgozók számíthatnak a kormányra, és megbecsüli áldozatos munkájukat.

A kormány célja az elkövetkezendő időszakban is az, hogy az átalakításokkal és változtatásokkal az egészségügyben dolgozók jól körvonalazható és stabil jövőképet vázolhassanak fel maguknak - zárul az államtitkárság közleménye.