Új betegségek, hosszabb, nagyobb terheléssel járó pollenszezonok és tartós hőség várható.
A 21. század legnagyobb egészségügyi kihívása a globális klímaváltozás, hívta fel a figyelmet dr. Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) főigazgató-helyettese a napokban rendezett Egészségügy 5 Dimenzióban konferencián. Várhatóan 5 Celsius fokkal fog emelkedni az átlaghőmérséklet az évszázad végére, aminek következtében hazánk Tunéziához fog hasonlítani: megjelennek nálunk is a félsivatagos, elnéptelenedő területek, és tartós lesz a 40-45 fok körüli nyári kánikula. Magyarországot már most is sújtják hőhullámok, a kánikula idején pedig megfigyelhető, hogy megnövekszik a halandóság.
A klímaváltozás miatt új betegségek felbukkanására, a bélrendszeri megbetegedések (hasmenés-hányás) növekedésére lehet számítani. Az ÁNTSZ-nél megfigyelték, hogy bár a szalmonellafertőzések száma csökkent, ám megjelenésük összefügg a tartós meleggel. A huzamosabb idejű kánikula már most is árt a szív- és érrendszeri betegeknek, a cukorbetegeknek, elhízott embereknek.
A fokozatos melegedés hatására például megjelent a Balti-tengerben a kolerát okozó baktérium, így a már elfeledettnek hitt betegségtől sem vagyunk teljesen biztonságban. Az ebola terjedéséért is egyes szakemberek a melegedést okolják. A klímaváltozás miatt újabb allergén növények jelennek meg, korábban érkezik a tavasz, hosszabb a virágzási időszak, így már ma egy hónnappal tovább tart a szezon, és sokszor erősebb a pollenterhelés, ami az allergiások életét keseríti meg.
A nyugat-nílusi láz pár éve a Balkánon és Ukrajnában okozott járványt, akkor hazánkban 30 körüli bejelentett esettel találkoztak a szakemberek. Az azóta növekvő esetszámok azt mutatják, hogy a klímaváltozás következtében egyre inkább elterjed ez a szúnyogok által terjesztett betegség, és egyéb szúnyogok jelennek meg, így például az ázsiai tigris szúnyog vagy a lepkeszúnyog, ami leishmaniasist terjeszti.
Magyarországon a hőhullámok miatti többlethalálozás jelenti a legnagyobb veszélyt, hívta fel a figyelmet Páldy Anna. Az ÁNTSZ 2005 óta ad ki hőségriasztást, ám hiába a figyelmeztetés, mindig megfigyelhető a többlethalálozás, amely átlagosan 25-30 százalékra tehető. Idén az első, júniusi hőhullám idején – a hőfokok alig érték el a riasztási fokozatot – 26 százalékos halálozási többlettel találkoztak a szakemberek.
Páldy Anna felidézte, hogy 2007-ben volt a legnagyobb hőhullám, tíz napig tartott. Akkor a kórházban és kórházon kívüli halálozás arányában magas, 30 százalékos különbség mutatkozott. Ez is mutatja, hogy a betegeknek szükségük van hűtött szobákra, mert ha kimerül a hőtűrő képességük, akkor halálozásukhoz vezethet. Emellett szükség van arra is, hogy az egészségügyi személyzetet megfelelő képzésben részesítsék a megváltozott körülményekre való felkészülés során.
Az OKI főigazgató-helyettese szerint az ország dél-nyugati, észak-keleti tengelye mellett lévő településen élők vannak nagyobb veszélynek kitéve, ezért ide kell koncentrálni elsősorban az intézkedéseket. Egyelőre hiányzik a jogi szabályozás, nem készült fel az ország a gyors válaszlépésekre, reagálásra, pedig ezek egyre fontosabbak, hogy uralni tudja az egészségügyi ellátórendszer a klímaváltozás hatásait.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!