• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

    • Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

      Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

''Az idősebb orvosok már miniszteri fizetést kapnak''

Egészségpolitika 2022.05.28 Forrás: Weborvos Szerző:
''Az idősebb orvosok már miniszteri fizetést kapnak''

Konkrétumokról Jenei Zoltán sem beszélt, de a sorok között ki lehetett olvasni, hogy az egészségügy finanszírozásában változtatásra készülnek.

A szakma presztizsének visszaszerzését jelölte meg egyik fő célként a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Kincses Gyula azon a kétnapos szakmai konferencián, amelyet a kamara hagyományteremtő céllal első ízben szervezett meg. Hogy ebből a szempontból jó írányban indult el a MOK, jelzi: az ágazat két csúcsvezetője, a frissen kinevezett egészségügyért felelős államtitkár Takács Péter. és az operatív írányítás fő szervezetének az Országos Kórházi Főigazgatóságnak a vezetője, Jenei Zoltán is eljött a pénteken kezdődő konferenciára, és előadást tartott.   

Az egészségügyért felelős államtitkár mint mondta a jövőt tekintve optimista. Csakúgy Jenei Zoltán országos kórházfőigazgató, aki szintén nagyon optimista, de azért bevallotta: az egészségügynek vannak szervezési, irányítási és kommunikációs problémái. Hozzátette: pozitívum, hogy a rendszer átalakítása megkezdődött, amit a járvány is elősegített.

Konkrétumokról, ahogy az államtitkár úgy Jenei Zoltán sem beszélt, de a sorok között ki lehetett olvasni, hogy az egészségügy finanszírozásában változtatásra készülnek. Mint mondta ösztönző rendszer kell, olyan, amely a minőségi, számonkérhető teljesítményt díjazza. Nagyon pontosan ki kell dolgozni ennek a teljesítményfinanszírozásnak a mikéntjét, mert azt sem szeretnék, ha ez az új rendszer betegforgalmat generálna – tette hozzá később egy kérdésre válaszolva.

A főigazgató előadásában arról is beszélt, hogy össze kell hangolni a népegészségügyi programokat, mert a rendszer nem fogja bírni, ha a lakosság nem tesz többet az egészsége megőrzése érdekében.

Jenei Zoltán emlékeztetett a nagyarányú orvosi béremelésre, amelynek kapcsán kiemelte, hogy tudják, „a szakdolgozók bérezése nincs azon a szinten, amit megérdemelnének”. Hozzátette, a béremelés önmagában kevés, a megbecsültség is fontos lenne.

Az állami és magánellátás együttműködése kapcsán az országos kórházfőigazgató beismerte, a jogállási törvény nem pontosan követi le az életet. Hangsúlyozta: tiszta, átlátható viszonyok kellenek, de a betegek érdekében a magán-, és közellátás szétválasztó szabályain változtatni lehet.

Kincses Gyula a MOK jövőképéről beszélt előadásában. A kamara elnöke szerint az orvosok társadalmi súlyát, befolyását mindenképp növelni kell. Ehhez elsősorban tisztességes jövedelem, szakmai hitelesség, önkontroll, és vezető értelmiségi szerep szükséges. A jövedelem tekintetében nagy előrelépés volt a bérrendezés, hiszen az idősebb kollégák már annyit keresnek, mint egy miniszter. A szakmain hitelességet többek között az orvosok iránti bizalom visszaállításával lehet legjobban elérni, ehhez pedig nem árt a nyilvános önkontroll, az etikai szabályok betartása.

A MOK elnöke szerint ezeknek az elveknek a mentén kell megújítani a kamarát, amelynek a jelenleginél fajsúlyosabb szerepet szánnak. Ennek érdekében a MOK szervezetét is átalakítanák, például több szakmai tagozat, bizottság lenne. Egyes területeket, feladatokat centralizálnának, másokat a régiós szervezetekhez delegálnának. Megújítanák, a kor igényeihez igazítanák a MOK etikai kódexét is. Mindezekről a tervekről széleskörű vitát indítanak – ígérte az elnök.  

Az etikai kódex megújításának szükségességéről több előadás is elhangzott. Hegedűs Zsolt, az Országos Etikai Kollégium elnöke több kritikát is megfogalmazott a jelenlegi etikai ügymenetről. Szerinte a rendszer átláthatatlan, maguk az orvosok sem ismerik, de a betegek sincsenek kellőképpen tájékoztatva, így nem tudják pontosan, mit várhatnak el az orvosoktól. Még a vezető orvosi tisztségviselők sem láthatnak bele a részletekbe. Hegedűs Zsolt szerint a szankciókkal is baj van, mert nem elég fajsúlyosak és differenciáltak. Mindezek alapján s A kollégiumi elnök példát is mondott: egy vírustagadó orvossal szemben azonnal lehessen intézkedni, hiszen tevékenysége mélyen aláássa a közbizalmat.

Böszörményi-Nagy Géza, az Országos Etikai Bizottság elnökének adatai alátámasztották kollégája felvetéseit. Kiderült, ugyanis, hogy az elmúlt 10 évben összesen kevesebb, mint 4800 ügy került a MOK Etikai Bizottsága elé, ami igencsak kevésnek tűnik, ha összehasonlítjuk az éves 100 millió orvos-beteg találkozóval. A lefolytatott vizsgálatok alapján a leggyakoribb szankció a figyelmeztetés volt, a legszigorúbb büntetésre, a kizárásra 2016 óta egyetlen példa sem akadt. Mindezek ellenére a bizottság elnöke azt mondta a MOK etikai kódexe kiállta az idők próbáját. Természetesen a tapasztalatok alapján szerinte is indokolt a megújítása.

Több, a MOK szerepkereséséről szóló előadás is elhangzott a konferencián, de foglalkoztak az orvosok nyugdíjkorrekciójának, és egy ágazati nyugdíjpénztárnak az esélyével is. A legnagyobb izgalmat azonban a köz-, és a magánellátás együttélésének aktuális kérdéseiről szóló előadás és vita keltette. Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese elmondta, hogy bár évről-évre növekszik az egészségre fordított kiadás, valami még sincs rendben. Ezt jelzi például, hogy minden évben rendezni kell a kórházak adósságát, ráadásul egyre nagyobb összeggel: 2015 óta átlagosan 56,6 milliárd forintot költ az állam konszolidációra. De az is jelzésértékű, hogy míg Európában egy főre évente 3500 euró egészségügyi kiadás jut, addig Magyarországon ugyanez a szám kevesebb, mint a fele, 1500 euró. Szintén kirívó az az arány, amit az egészségügyi összkiadásból a lakosság saját zsebből áll. A 2019-es 3000 milliárd egészségügyi költésből például 900-950 milliárdot az emberek maguk fizették. Ez több mint 32 százalék, holott az unió is azt ajánlja, hogy a magánkiadás aránya ne haladja meg a 25 százalékos szintet.

A közellátás jelenlegi buktatójának tartja a szakember az átlagfinanszírozást is, mivel ennek alapján most az a közellátó intézmény jár jól, amelyik kevés szolgáltatást nyújt a betegnek. Sinkó Eszter kiszámolta: ha nem átlagfinanszírozást kapnának, hanem a mostani teljesítményük alapján fizetnék a közellátókat, akkor havi 10-14 milliárd forinttal kevesebbhez jutnának hozzá.

Hozzátette: az átlagfinanszírozáshoz ráadásul hozzájött az ösztönzőmentes egységes orvosbér, és ez a kettő együtt „halálos kombó”, aminek a beteg a kárvallottja.

Olyan elképesztően megnőtt az állami egészségügyi ellátórendszer dezintegrációs foka, hogy nem csoda, aki teheti, a magánellátásba megy át. Az egyre nagyobb betegtömeget azonban már ott sem tudják feltétlenül ellátni. Lassan ott tartunk – mondta Sinkó Eszter -, hogy a magánegészségügyi intézmények könyörögnek az állami ellátóknak, hogy fogadják végre a betegeket, mert ők már nem bírják.

A vitaindító után, a kerekasztal résztvevői arra jutottak, hogy képtelenség teljesen szétválasztani a köz-, és magánellátást, inkább még pontosabban meg kellene határozni az együttélés szabályait. Abban is egyetértettek a vitázók, hogy nem szabad engedni azt a folyamatot, hogy vagy az egyiknél, vagy a másiknál csak a „reszli” ellátás maradjon. Fontos, hogy a közellátás is magas szinten megmaradjon!

(Fotó:MOK/Halász Nóra)

Legolvasottabb cikkeink