Az ombudsman kritizálta, a tárca sikerként értékeli

A fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek ellátórendszere az átalakítás óta fenntarthatóbbá vált, és nőtt az érintettek foglalkoztatottsága is - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális és családügyért felelős államtitkársága kedden az MTI-vel. Az államtitkárság Székely László ombudsman hétfőn közzétett vizsgálati jelentésére reagált, amely szerint nem volt kellően előkészített a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer 2012-ben megkezdett átalakítása.

Azt írták: az elmúlt két évben az új kérelmekkel és a panaszos esetek másodfokú eljárásával együtt csaknem 350 ezer felülvizsgálat történt meg, ezek közül az ombudsman hét konkrét esetet kifogásolt.

A komplex minősítés rendszerszintű átalakítása 2012-ben kezdődött el - közölték, hozzátéve: ezután a minősítés fő szempontja az egészségkárosodás mértéke helyett a megmaradt munkaképesség lett. A minősítéskor figyelembe veszik az egészségi állapot mellett az igénylő szociális körülményeit és a lakóhelye szerinti munkaerő-piaci helyzetet is.

Az államtitkárság az átalakítás egyértelmű sikerének tartja az új igénylések radikális csökkenését. Míg 2009-ben több mint 71 ezer, 2013-ban már csak 38 ezer volt az új igények alapján végzett vizsgálatok száma. Továbbá az első fokon történt komplex minősítéseket tekintve az elutasítási arány a 2009-es 35 százalékról 2013-ra 12 százalékra csökkent. Ez azt mutatja, hogy mostanra többségében valóban azok igénylik a rehabilitációs és rokkantsági ellátást, akik jogosultak arra - hangsúlyozták.

Jelezték, az átalakításra azért volt szükség, hogy egy egységes, átlátható rendszer jöjjön létre, és hogy azok a fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek, akik képesek dolgozni, segély helyett munkabérből éljenek. Ezt a célt sikerült elérni, hiszen 2010-hez képest mostanra több mint 10 ezerrel nőtt a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága - közölték.

A fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek rehabilitációját és munkavállalását az Emmi évente 39 milliárd forinttal támogatja, emellett az Új Széchenyi Terv pályázatain további 21 milliárd forint jut erre a területre.

A kérelmező lassítják az eljárást?
A másodfokon eljáró, egyben az elsőfokú eljárások szakmai felügyeletét is ellátó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal kedden úgy reagált az ombudsmani vizsgálatra MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy nyilvántartásuk szerint a megváltozott munkaképességű emberek ellátásiigény-ügyeiben a valódi késedelmek aránya alig négyszázalékos volt.

Megjegyezték: a határozathozatalt rendkívül lelassítja, hogy a kérelmezők gyakran hiányos vagy érvénytelen igazolásokat nyújtanak be a jogosultság feltételeként meghatározott biztosítási jogviszonyokról.

Hozzáfűzték: egy jogszabály-módosítás várhatóan jelentős mértékben felgyorsítja a biztosítási idő igazolásának folyamatát. Az ellátási jogosultság megszerzéséhez eddig a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül 1095 nap biztosításban töltött időt kellett a kérelmezőnek igazolnia. Számos igénylő azonban az elmúlt években nem tudott rendszeresen munkát vállalni, régebben viszont volt jogviszonya. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy januártól a rehabilitációs hatóságok az igénybejelentést megelőző tíz, illetve tizenöt éven belül is vizsgálják a biztosításban töltött időt: az igénybejelentést megelőző tíz éven belül 2555, tizenöt éven belül pedig 3650 nap biztosításban töltött időt kell igazolni a jogosultság megszerzéséhez - ismertették.

A hivatal az ombudsmani vizsgálatnak arra a megállapítására is reagált, amely szerint a 60 napos ügyintézési időn túl kiadott határozatok nem tartalmaznak részletes információkat a késedelem okáról. Mint írták, intézkednek, hogy a döntések elhúzódásának okáról az érintettek a jövőben teljes körű tájékoztatást kapjanak.