Az orvosok fele szerint tovább romlik a helyzet

Rossznak tartja a magyar egészségügy helyzetét az orvosok háromnegyede, sőt a gyógyítók csaknem 50 százaléka további romlást prognosztizál a következő öt évben. Saját helyzetükkel is elégedetlen az orvosok többsége, nem csoda, hogy negyedük nem választaná újra ezt a hivatást. Mindez abból az átfogó felmérésből derült ki, amelyben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) teljes tagságát kérdezte testi-, lelki egészségéről, munkakörülményeiről, jövőbeni terveiről. A kutatás eredményeit Éger István, a kamara elnöke mutatta be kedden.

Az internetes felmérésre a megkérdezettek valamivel több, mint 16 százaléka, 5 és fél ezren válaszoltak. A válaszadók többsége általános orvos volt, de kitöltötte a kérdőívet 823 fogorvos is. Az orvosok közül a legtöbb kitöltő szakorvos volt (48 százalék), de 14 százalék nyugdíjas is válaszolt a kérdésekre. A legaktívabbak a fővárosi és pest megyei orvosok voltak, de sok válasz jött az orvosegyetemi városokból is. A tavasszal kiküldött kérdőívek feldolgozásában a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete segített a MOK-nak.

A kutatás eredménye szerint az orvosok kifejezetten elégedetlenek anyagi és nemcsak anyagi megbecsülésükkel, munkakörülményeikkel. Válaszaikból kiderült, hogy többségük nettó jövedelme, tehát nettó munkabérük a másodállással, az ügyeleti díjakkal együtt nem haladja meg a 300 ezer forintot. Igaz, ezek a válaszok tavasszal, még az egészségügyi béremelés második üteme előtt születtek – hívta fel a figyelmet Éger István.

Mindeközben a gyógyítók jelentősen túlterheltek: átlagosan 15 órát ügyelnek egy héten, emellett 10 órát másodállásban dolgoznak, és utazással is elmegy hetente 5 óra. Ez azt jelenti, hogy egy orvos hetente átlagosan 70 órát fordít a munkájára. A nem megfelelő anyagi helyzet és a túlterheltség miatt az orvosok 17 százaléka tervezi, hogy a következő egy-két éven belül külföldön folytatja a hivatását, ami a MOK elnöke szerint azért is aggasztó, mert ez azt jelentheti: további körülbelül 5 ezer orvos kerül ki a magyar ellátórendszerből.

Az egészségügyi állapotára vonatkozó válaszokból az derült ki, hogy a lakossághoz képest az orvosok körében jóval gyakoribb a magas vérnyomás, a stressz okozta rák, a mozgásszervi és az emésztőszervi betegség. A kiégés, a stressz főleg a fiatalokra jellemző, de általánosan is elmondható, hogy sok betegségnél kimutatható a pszichoszomatikus tényező. Korábban is ismert volt az a tény, hogy különösen az orvosnők körében magas a halálozási arány. Ezt igazolta a mostani felmérés is, amelyből az is kiderült, hogy az ágazatban dolgozó nők körében a spontán vetélés is jóval magasabb, mint a lakossági átlag.

A felmérés pozitív eredménye viszont, hogy kiderült: az orvosok egyre kevesebbet dohányoznak, arányuk sokkal kisebb, mint a lakosság körében. Ezen kívül a gyógyítók többsége sportol is valamit, az átlaghoz képest a gyógyítók közül kétszer annyian mozognak rendszeresen.

Éger István az eredmények bemutatásánál azt hangsúlyozta, hogy ilyen széleskörű felmérés nem készült még sehol, ezért nem lesz könnyű a nemzetközi összehasonlítás. Itthon viszont az egészségügy változását jól szemléltetné, ha 3-5 évente megismételnék ezt a kutatást.