Az új heti pihenőnapi ügyeleti szabályok

A szeptember 1-jén hatályba lépő ügyeleti szabályok módosításai indokolttá teszik, hogy az egészségügyi intézmények az alkalmazottakra vonatkozó munkaidő-beosztási, illetve munkarendre vonatkozó szabályaikat áttekintsék, és a szükséges módosításokat bevezessék, javasolja a dr. Kőszegfalvi Edit egészségügyi jogtanácsos.

Mint ismeretes, szeptember 1-jétől tovább szigorodott a munkaidő-beosztásra vonatkozó alkalmazotti szabály: a heti pihenőnapon ügyeleti szolgálatot ellátók részére fő szabály szerint az ügyelet tartalmával megegyező pihenőidőt kell biztosítani.

A napi pihenőidő, illetve a heti pihenőnapon ellátott ügyeleti szolgálatért járó pihenőidő kiadása szükségessé teheti az „egyenlőtlen" munkaidő-beosztás alkalmazását az ügyeletet ellátó alkalmazottak tekintetében, továbbá azt, hogy a munkáltató megállapodjék az egészségügyi dolgozóval a rendes munkaidő terhére történő ügyeleti feladat ellátásában.
Ha ilyen megállapodás nem születik, akkor nincs mód rendes munkaidőben ügyeleti feladat ellátására.

Tehát, ha a munkáltató hétköznap 16 órától másnap 8 óráig ügyeleti szolgálattal biztosítja a folyamatos ellátást, és a dolgozóval megköti a megállapodást, akkor a rendes munkaidő meghatározható reggel 8 órától akár este 20 óráig is, hiszen a 16 és 20 óra közötti időszakban rendes munkaidő terhére történő ügyeleti feladatot fog majd ellátni. Ha azonban nem sikerül a munkáltatónak megállapodni a dolgozóval, akkor 16 órától nem osztható be rendes munkaidőbe, hiszen nem vállalta az ügyeleti feladat rendes munkaidőben való ellátását.

A munkáltatónak azt is számításba kell vennie a munkaidő-beosztás, illetőleg a munkarendek kialakításánál, hogy amennyiben a rendes munkaidőt nem tudja ledolgoztatni, akkor a le nem dolgozott rendes munkaidő tartamára megilleti az alapilletménye az érintett egészségügyi dolgozót. Ezért, ha a heti pihenőnapon végzett ügyelet kapcsán kiadott pihenőidő, illetőleg az ügyeletet közvetlen követő napi pihenőidő kiadása miatt nem tud olyan munkaidő-beosztást készíteni a munkáltató, amely biztosítja a rendes munkaidő ledolgozását, akkor ki kell fizetni az egészségügyi dolgozó számára a rendes munkaidőből hiányzó órákra a személyi alapbérét. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a 2011. szeptember elsejével hatályba lépő módosításban az is megfogalmazást nyert, hogy „A munkáltató a munkaidőt köteles úgy beosztani, hogy az egészségügyi ügyeletet is ellátó egészségügyi dolgozó a heti rendes munkaidejét – munkaidőkeret átlagában – teljesítse (2003. évi LXXXIV. tv. 13. § (10) bekezdés)".

Ehhez a munkaidőkeret alkalmazása segítséget nyújt, hiszen egy hat hónapos munkaidőkeret alkalmazása lehetővé teszi, hogy hosszabb időintervallumon belül biztosítsa az egészségügyi dolgozó számára a rendes munkaidő ledolgoztatását, illetőleg a heti pihenőnapoknak a kiadását. Ugyanis, ha munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, akkor megteheti, hogy hetente nem kettő pihenőnapot ad ki, hanem csak egyet, és a ki nem adott pihenőnapok összevont módon kerülhetnek kiadásra a munkaidőkeret végéig.

További részletek a WeborvosPro portálon.