Jövő novemberre bruttó 207 ezer forinttal keresnek többet az orvosok.
Szerda éjjel megszületett a kormány, az egészségügyi kamarák és érdekvédelmi szervezetek közötti bérmegállapodás. Eszerint még az idén szeptembertől bruttó 107 ezer, 2017 novemberétől pedig újabb 100 ezer forinttal nő a teljes munkaidőben dolgozó szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére, tehát az ügyeleti díjakat, pótlékokat is eszerint az emelt bér alapján számítják majd. Új bértáblája lesz a szakdolgozóknak is, idén szeptembertől átlagosan bruttó 26,5 százalékkal emelkedik a bérük, de például a legnagyobb terhelésnek kitett ápolóknál ez a növekedés akár 34-35 százalék is lehet. A szakdolgozók bére szintén tovább nő 2017 novemberétől, ekkor átlagosan 12 százalékkal, 2018-ban és 2019-ben pedig újabb 8-8 százalékkal. A bérmegállapodást csütörtökön bejelentő Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter hangsúlyozta: az orvosok bérfejlesztése 2018-ban és 2019-ben is folytatódni fog, a szakdolgozók béremeléséről pedig megjegyezte, a 2012-es szinthez képest 2019-re megduplázódik a bérük.
Balog Zoltán azt is bejelentette, hogy július 1-től az ÁEEK működtetésében lévő kórházakban a munkáltatók átveszik a szakdolgozóktól a kötelező kamarai tagdíj fizetésének terhét. A rezidensek alapbére is nő: jövő év novemberétől 50 ezer forinttal emelkedik. Összességében a kormány két év alatt 100 milliárd forintot költ az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésére.
A tárca vezetője beszélt a budapesti egészségügyi modellről is. Leszögezte, hogy valóban Kelenföldet jelölték ki az új szuperkórház helyszínéül, azonban a bezárásra ítélt kórházakról szóló hírek nem pontosak, ugyanis még nincs végleges döntés. Mint kiemelte: nincs szó bezárásokról csak funkcióáthelyezésekről, például a János és a Kútvölgyi kórházat közösen fejlesztik és más társkórházi fejlesztések is lesznek. Balog Zoltán a budapesti modell kapcsán két ellátási centrumot is megemlített, a Honvédkórházat és az egyesített Szent István és Szent László kórházat.
A megállapodás bejelentésén részt vettek a tárgyalási folyamat résztvevői. Cser Ágnes, az egészségügyben dolgozók érdekvédelmi szervezete nevében azt hangsúlyozta, hogy elérték a 2004-ben kitűzött célt: a szakdolgozók bére közelítsen az unióban dolgozó kollégáik béréhez. Az érdekvédő hozzátette, örülnek a jelenlegi megállapodásnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne folytatnák a küzdelmet.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint példátlanul kemény, példásan megszervezett tárgyalássorozaton vannak túl, amelynek üdvözlendő az eredménye. Hozzátette ő is, hogy ennek ellenére folytatni kell a tárgyalásokat. Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vezetője pedig abban bízik, hogy ez a megállapodás megállíthatja, lassíthatja az elvándorlást, visszahozhatja az ágazatba a pályaelhagyó szakdolgozókat. További egyeztetést igényel, hogy a nem állami szektorban tevékenykedő szakdolgozóknak is elérjenek hasonló béremelést - tette hozzá.
A bejelentésen részt vevő Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár kiemelte: tudja, nem csak bérkérdés az egészségügyben dolgozók elvándorlása. Mégis sokat jelent, hiszen a 100-200 ezer forintos rezidensösztöndíjak bevezetése óta a szakorvosjelöltek migrációja a felére csökkent. A mostani megállapodással tehát azt szeretnék üzenni az egészségügyben dolgozóknak: hosszú távon számítanak rájuk.
MTI Fotó: Kovács Attila
Ónodi-Szűcs: a béremelés 2019 után is folytatódhat
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!