A népjóléti bizottság többségi igennel támogatta Balog Zoltán miniszteri kinevezését.
Ma délután hallgatta meg a népjóléti bizottság Balog Zoltánt, az új Orbán-kormány miniszterjelöltjét, akinek megszólításában keveredett a miniszter úr (hiszen még regnáló tárcavezető), illetve miniszterjelölt úr kifejezés. Többségi igennel támatta a bizottság a jelölt miniszteri kinevezését.
Balog két szakterületről igyekezett képet adni meghallgatása során: a szociálisról és az egészségügyről. Akik több információt vártak az egészségüggyel kapcsolatban, csalódhattak, mert talán még a kórház szó sem hangzott el a miniszterjelölt beszámolójában.
A kórház kifejezés először az Uzsokinál bevezetett fizetős ellátás kapcsán szerepelt, amikor is Szabó Timea (független) képviselő azt próbálta megtudni, vannak-e ezzel a kezdeményezéssel távlati tervei a tárcának. A miniszterjelölt leszögezte, szolidaritás elvű, egységes nemzeti kockázatközösségen alapuló egészségügyben gondolkodnak, amibe belefér a fizetős ellátás, de csak a külföldi „pénzes" betegek számára. Hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy a források bevonására szükség van, de ezt kiegészítő formában tudják elképzelni, semmiképpen nem a gazdagok kontra szegények ellátására széteső rendszerrel.
A meghallgatáson kiderült, hogy korántsem érzi/érzékeli annyira veszélyesnek az orvosok, szakdolgozók elvándorlását, mint ahogy sokszor hallja, ugyanis „pontos adatai vannak" arról, hogy jelentősen csökkent a kérelmek száma, eredményes a rezidensprogram. Úgy vélte, hiába sugallják egyesek azt, hogy „menekülnek" az orvosok az országból, mert a „visszacsábító" programjaiknak köszönhetően sokan hazajöttek, más területek tudósai is. Balog inkább úgy látja, tapasztalatszerzés céljából mennek külföldre a fiatalok, a szakemberek, és többségük haza akar jönni, ezért is esetükben inkább a „vendégmunkás" fogalmat szereti használni.
Szócska Miklós neve egyszer merült fel, Balog ugyanis elismeréssel szólt arról, hogy az államtitkár jelentős munkájának köszönhetően ma sokkal világosabb képe van a tárcának az igénybe vett ellátásokról, a financiális háttérről, míg 2010-ben nem tudták, hány orvos dolgozik a rendszerben, illetve hány orvosra van szükség az ellátás biztosításához.
A gyógyszerpiac megregulázása százmilliárdos megtakarítást hozott az E. Alapnak, s nem váltak valóra a gyógyszerpiaci szereplők fenyegetései sem – nagyjából ennyit mondott a területről. A patikusi tulajdonosi program véleménye szerint erősíti az ellátás színvonalát, és a patikusok fontos szerepet tölthetnek be a népegészségügyi programokban.
Az államosítás mellett „brutális pénz" áramlott az ellátórendszer fejlesztésébe, jelenleg 400 egészségügyi uniós fejlesztés zajlik az országban. Megjegyezte, hogy a tervezési időszak hiányosságai, a rossz döntések korrigálása miatt súlyos késéseket is szenvednek a projektek.
Az alapellátás fejlesztését fontos feladatnak minősítette az elkövetkező négy évben is, ám ahhoz, hogy definitív ellátást tudjon nyújtani a háziorvos, megfelelő eszközökre, informatikára van szüksége. Az előző kormány a megerősítés jegyében kétszer is emelte a praxisok finanszírozását, illetve hitelkonstrukcióval segíti a praxisváltási programot, vagyis azt, hogy a fiatalabb orvosok meg tudják vásárolni idősebb kollégáik praxisát. Az eredmények már mutatkoznak, ugyanis – jelentette ki – csökkent a háziorvosok átlagéletkora.
A kényszernyugdíj kérdését sem látta olyan sötéten, mint sokan mások, ugyanis az idősek nyugdíjba vonulásával például megnyílt a fiatalabb orvosok előtt a perspektíva, a szakmai előrelépés lehetősége.
Fontos népegészségügyi lépések történtek az elmúlt négy évben: dohányzás visszaszorítása, népegészségügyi termékadó, megindultak a szűrőprogramok, skiccelte fel vélgül még ezzel a területtel együtt az egészségügy négy évét.
Az egészségügyi témák helyett sokkal szívesebben és nagyobb biztonságérzettel időzött szociális kérdéseknél, s ha kellett, harcosan szembeszállt az ellenvéleményekkel. Elmondta, hogy közelről ismeri a szegénységet, beleértve a gyermekszegénységet („onnan jöttem és oda járok vissza, a szegények közé"), ezért visszautasított minden, a kormányt támadó, véleménye szerint demagóg hozzászólást, kérdést, jelezve: a felzárkóztató programokat például személyesen dolgozta ki, s mindenki tudhatja, hogy rövid távon keveset lehet mozdítani a szegénység felszámolása érdekében. Elismerte, súlyos gond a gyermekétkeztetés, pedig az elmúlt négy év alatt 80 százalékkal emelkedett közétkeztetés állami támogatása, jelenleg 44 milliárd forint. Mindenesetre jól mutatta a jelenlévők közötti gondolkodásbeli különbségeket az, hogy míg Balog szerint az emlékezetes – és sokak által elítélt – Hilton-vacsora igenis jó ötlet volt (és a gyerekeket Párizsba is elviszik, mondta), mások szerint a pénzből jóval kisebb hacacáréval több gyermeknek is juthatott volna egy emlékezetes eseményre, napra, ebédre…
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!