Bár Magyarországon a szakma a kétdózisú védőoltást ajánlja, az orvosok még mindig az egyoltásos sémában oltanak.
A varicella azaz a bárányhimlő előfordulása Magyarországon az egyik legmagasabb Európában. Az esetek száma egyre nő, ennek ellenére nincs kötelező vagy ajánlott védőoltás. Vakcina kétféle is létezik, de az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) által javasolt kétdózisú oltási rend helyett az orvosok többsége még mindig csak egy oltást ad a vakcinációra jelentkezőknek. Minderről dr. Pátri László pécsi házi gyermekorvos beszélt, a hétvégi siófoki "Kávészünet" Konferencián, amely alaptémaként a felnőttkori civilizációs betegségek gyermekkori megelőzési lehetőségeit járta körül, így többek között a védőoltások aktuális kérdéseire is kitértek.
Az OEK adatai szerint, míg 2011-ben 40 389 bárányhimlős eset fordult elő, addig 2014-ben már csak 28 882. Egy évvel később azonban több mint 41 ezer fölött volt ismét a megbetegedések száma - mondta a pécsi gyermekorvos az MSD szimpóziumon.
Mivel veszélyes szövődményeket okozó betegségről van szó, Európa számos országában kötelező illetve ajánlott ellene a védőoltás, nálunk azonban mindenki maga dönti el, él-e a vakcináció lehetőségével. A 2016-os adatok alapján az átoltottság csupán 37 százalék volt, ráadásul az oltottak több mint fele csupán egy dózist kapott. Pedig a nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján 2009. óta a szakai irányelvek szerint a hatásos védelemhez a kétoltásos sémát kellene alkalmazni - derült ki a gyermekorvos előadásából.
Pátri László igazolásként az amerikai példát hozta fel. Az USA-ban 1995-ig az egy oltásos sémát alkalmazták, utána pedig a kétoltásosat. Az első variációnál az oltottak körében 75 százalékkal csökkent a bárányhimlő előfordulása a nem oltottakhoz képest, a kétoltásos szisztéma bevezetése után ez az arány 94 százalékra nőtt. Azt is megállapították, hogy egy oltás hatékony volt a közepes és súlyos esetek kivédésében, de a kétadagos séma minden forma esetén használt.
A szakember beszélt azokról a szövődményekről, amelyek a bárányhimlővel függnek össze. Például bőrbetegségek: impetigo, cellulitis, lymphadenitis, szubkután tályog, invazív fertőzés: varicella gangrenosa, bakteriális szepsis, tüdőgyulladás, arhtritis, osteomyelitis, necrotizáló fasciitis, toxikus shock szindróma, neurológiai szövődmények: encephalitis, akut cerebelláris ataxia, légzőszervi szövődmények és még más súlyos betegségek. Ehhez képest a védőoltás esetleges mellékhatásai: alkalmazás helyén jelentkező reakciók, kiütések és láz.
A tapasztalatok szerint a legideálisabb időpont a két dózis beadására az a kor, amikor még a gyerek nem került közösségbe. Tehát az első oltást 12-15 hónapos korban, a másodikat néhány héttel később 15-23 hónapos korban ideális beadni. Pátri László szerint egyéként az idősebbekről sem szabad megfeledkezni!
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!