Bécsben tanulták, itthon műtenének

A transzplantáción átesettek ötéves túlélési aránya meghaladja a 70 százalékot. 1996 óta végeznek magyar betegeken tüdőátültetést Bécsben. Százra tehető azoknak a betegeknek a száma, akik ez idő alatt új tüdőt, és ezzel életet nyertek. Jelenleg évente átlagosan tíz átültetést hajtanak végre, ám ha elindulna a program, a várólistát feltöltenék, akkor többen áteshetnének az életmentő beavatkozáson. Dr. Rényi-Vámos Ferenc, az Országos Onkológiai Intézet mellkassebésze, aki a Bécsi Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén tüdőtranszplantációkat is végez, a Kórház című szakmai lapnak adott interjút.

– Miért tartja ennyire fontosnak az itthoni műtétek lehetőségét?

– Mindenekelőtt a betegek miatt, hiszen amikor ilyen műtétre kerül sor, ki kell szállítani őket Bécsbe, a posztoperatív időszakban pedig heteket töltenek idegen nyelvi környezetben, távol a családjuktól, ugyanakkor a műtétet és az utógondozást magyar szakemberek végzik. Sokszor úgy operálunk a bécsi műtőben, hogy a két sebész, az altatóorvos és a műtősnő magyar, sőt: a tüdőgyógyász kolléga is.

– Régi óhaja a mellkassebészeti szakmának az itthoni feltételek megteremtése, ám húsz év alatt nem sikerült érdemi lépést tenni. Mi ennek az oka?

– Egy rövid történelmi visszatekintés erejéig megemlíteném, hogy legelőször Kulka Frigyes professzor nagy álma volt a hazai tüdőátültetés, majd hosszú csend után Vadász Pál tanár úrék voltak kint többször is a Bécsi Egyetemen Klepetko professzornál a beavatkozás tanulmányozásának céljából. Az újabb indíttatást Lang György professzor adta. A Korányi intézet mellkassebészeként, egy ösztöndíjat elnyerve, egy évet töltött kint a Bécsi Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén. Elsőként ő tanulta meg a speciális eljárást. Hatalmas lelkesedéstől fűtve hazajött, és azt gondolta, hogy rövid időn belül elindulhatnak a műtétek, ám az akkori egészségpolitika és a Korányi intézet menedzsmentje nem támogatta törekvését. Ezután a szakma szerelmeseként Lang professzor visszament Bécsbe, és a mai napig kint dolgozik a Bécsi Egyetemen, ahol az egyik vezető sebésze a teamnek.

– Valóban behozhatatlanul lemaradtunk Bécshez képest, ahogy ezt néhány szakmabeli állítja?
– Nem kell új eljárást megtanulni, nem egy új programról lenne szó, hiszen a Bécsi Egyetem magyar munkatársai, akik a világ egyik legnagyobb centrumában tanulták ki a szakmát, végre itthon dolgoznának.

A teljes interjú a Weborvos Pro portálon olvasható