Bérpótlékot rendeznének a kompenzáción felül

Az E. Alap saját lábra állításának kezdete valósulhat meg a 2012-es költségvetéssel, fogalmazott Kanyó Lóránt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője az egészségügyi bizottság mai ülésén, ahol a jövő évi költségvetés és az ahhoz kapcsolódó adótörvények szerepeltek napirenden. Elmondta, hogy a járulékalap szélesítését célozza az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci hozzájárulás egyszázalékos emelése, a főállású vállalkozókat érintő járulékalap szélesítése (a minimálbér másfélszerese után kell fizetniük a tervezet szerint), valamint az új adónemek: a népegészségügyi termékadó és a baleseti adó.

Ötvenöt-hatvan ezer egészségügyi dolgozó pótlékát kívánják emelni – a jövő évi büdzsében 64 milliárd forinttal szereplő bérkompenzáció mellett – a népegészségügyi termékadóból, amely a várakozások feletti nagyságrendben érkezik már most a költségvetésbe, tájékoztatta a bizottságot Cserháti Péter helyettes államtitkár. A baleseti adóból befolyó összeget a sürgősségi ellátás fejlesztésére szeretnék fordítani, hogy ezzel is tehermentesítsék a fekvőbeteg-ellátást.

Az OEP „döbbenetesen" teljesít, fogalmazott Cserháti, mondván, szeptemberben már 45,8 milliárd forinttal mutatkozott kisebb hiány a tervezettnél (éves szinten mínusz kilencvenmilliárd forint). Ezt a relatív többletet szeretné tárca „megmenteni" az egészségügy számára, mert például ebből indítanák a praxiskezelő alapot, illetve ebből fizetnék a gyógyszertárak egymilliárd forintra tervezett árrés-kompenzációját (a gyógyszerárak jelentős csökkenése miatt az egyébként is nehéz helyzetben lévő patikák kisebb bevételre tudnak szert tenni).

Folyik a kórházak újabb adósságfelmérése, a helyettes államtitkár szerint azonban év végén már nem lesz olyan feszítő a helyzet, ugyanis az állami kézbe kerülő harminchárom megyei és tizenhárom fővárosi intézménnyel mintegy felére apad az összadósság nagysága.

2012 a beruházások éve lesz, mintegy 130 milliárd forint jut különböző uniós forrásokból az egészségügynek, s ebből 100 milliárd forint a vidéki intézményeknek. Mint Cserháti megjegyezte: ezek a források segíteni fogják a munkahelyteremtést és -megőrzést, összességében a vidék életben tartásához járulnak hozzá.

A jövő évi költségvetésben 55 milliárd forinttal több jut a gyógyító-megelőző ellátásokra, a növekmény 30 milliárdos részét gyógyszerkassza megtakarításából fedezik, tájékoztatta a bizottságot Banai Péter, az NGM helyettes államtitkára, aki beszélt a nyugdíjkassza profiltisztításáról (az eddig itt szereplő rokkantnyugdíjak az E. Alapba kerülnek), és felvázolta az ország nehéz gazdasági helyzetét.

A legbrutálisabb adóemelést és a legbrutálisabb jövedelemcsökkentést tartalmazza a 2012-es költségvetés tervezete, fogalmazott Kovács Tibor képviselő (MSZP). Több képviselőtársával együtt nem értette, hogy miközben bevezetik a népegészségügyi termékadót, miért teszik adómentessé a házi sörfőzést és pálinkakészítést.

A jelenlévő gazdasági szakemberek nem tudtak válaszolni Garai István képviselő (MSZP) kérdésére: az áfa-kulcs 25-ről 27 százalékra emelése mekkora terhet ró majd a kórházakra. Gyenes Géza képviselő (Jobbik) az emelés kapcsán azt javasolta, hogy egy százalékot fordítsanak az egészségügyre. Ismét felemelte szavát a háziorvosokat sújtó ipa ellen, mondván, a praxisok kvázi vállalkozások, ám kiderült, hogy a vállalkozás fogalmát az NGM osztályvezetőjével nem egyformán értelmezik. Kanyó Lóránt szerint ugyanis a közgazdasági szakirodalom nem ismeri a „kvázi" vállalkozás fogalmát, mert egy „vállalkozás haszonszerzés céljából köt üzletet" (jelentős felzúdulás követte kijelentését).

Segítenie kell az egészségügyi bizottságnak a szakállamtitkárság munkáját: az egészségügy már nem tud több pénzt kicsikarni magából, ám nem biztos, hogy ezt a gazdasági döntéshozók is tudják, fogalmazott a fideszes Heintz Tamás. A „civilben" háziorvos honatya elmesélte, hogy legutóbb már nem merte elkísérni háziorvos feleségét egy szakmai összejövetelre, mert nem tudott volna mit mondani a doktoroknak. Úgy vélte, egyszeri, könnyített kifizetéssel segíteni kellene a házi- és kézipénztárak rendbetételét a kormánynak, és nemcsak a vállalkozó háziorvosoknak, hanem minden kisvállalkozásnak meg kellene adni erre a lehetőséget.

Míg az ellenzék szigorú kritikával illette a jövő évi büdzsé tervezetét, addig a kormánypárti képviselők igyekeztek védeni a mundér becsületét: Jánosiné Bede Ildikó például úgy vélte, hogy az ellenzéknek látnia kellene, milyen erőfeszítéseket tett a kormányzat az egészségügy rendbetételéért. Nagy Kálmán szerint pedig „nem lehet nemzeti cél az, hogy mindent visszavonjon az állam azoktól, akik kicsit többet akarnak dolgozni". A középosztály és a családok megerősítése a célja a kormánynak, ezért nem a kereseteket, hanem a fogyasztást adóztatja az állam Puskás Tivadar interpretálása szerint.

A jövő évi költségvetés tervezetét végül a kormánypárti többség a szavazáskor általános vitára alkalmasnak tartotta.