Betegbiztonsági Világnap - Mossuk kezeinket!

Minden tizedik beteget a világon az egészségügyi ellátás során ér valamilyen károsodás, olyan nemkívánatos esemény, amelynek 66 százaléka elkerülhető lenne. Ráadásul ezek az ellátással összefüggő betegségek, fertőzések olyan sokszor okoznak súlyos szövődményeket illetve halálozást, hogy bekerültek a 10 leggyakoribb halálok, illetve fogyatékosságot okozó tényező közé. Mindezek a számok az első Betegbiztonsági Konferencián hangzottak el kedden a NEAK székházában. Az apropót pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghirdetett szeptember 17-i Betegbiztonsági Világnap adta, amelyen számos ország jelképnek számító építményeit narancssárga színnel világítják meg.

A WHO statisztikáiból az is kiderült, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatos károsodások természetesen nagyon eltérőek lehetnek az egyes országok és ellátási szintek között. Például az alapellátásban az átlagnál rosszabb a helyzet: itt 10 betegből 4-et érint, főleg a rossz diagnózisok és a nem megfelelő gyógyszerelés miatt. Ráadásul az ellátással összefüggő fertőzések és károsodások 80 százaléka az alapellátásban megelőzhető lehetne.

A magyar adatok jobbak, mint a világ, sőt az európai átlagok. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések a kórházakban ápolt magyar betegek 4 százalékát érintik, míg az európai átlag 5,5 százalék. Erről már abból az üzenetből lehetett értesülni, amelyet Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár küldött a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserképző Központja által szervezett konferencia résztvevőinek. Az államtitkárt képviselő EMMI főosztályvezető, Papp Renáta arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány számos lépést tett meg a fertőzések megelőzésére és ezekhez jelentős forrást is biztosított.

Surján Orsolya, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főigazgató-helyettes a központ azon feladatai mutatta be, amelyek kifejezetten a betegbiztonságot szolgálják. Fontosak például azok az NNK által végzett ellenőrzések, amelyek az ellátással kapcsolatos dokumentálást kontrollálják, hiszen ha történt valamilyen károsodás, ezekből az iratokból lehet megállapítani, hogy mi történt, hol lehet a hiba és milyen tanulságot érdemes levonni. Ugyanilyen okból fontos az infekciókontrollal kapcsolatos nemzetközi adatközlés, például az antibiotikumok használatáról. Az NNK képviselője a betegbiztonsággal kapcsolatban a központ feladatai között említette a kórházi közétkeztetés ellenőrzését is. Mint mondta itt sürgető feladatok vannak, hiszen például egy 2017-es vizsgálatnál kiderült a diétás étrend tápanyag összetételénél az ételek 54 százaléka nem felelt meg az előírásoknak és a laborvizsgálat is 37 százalékban kifogásolta ezeket az ételeket.

Ficzere Andrea a Kórházszövetség elnöke szerint a fővárosi kórházak többségében borzalmasak az állapotok, rosszak a betegutak, korszerűtlenek az eszközök és a legtöbb kórházban hiányzik a klíma, aminek a következtében sokkal nagyobb a fertőzések veszélye. A betegbiztonságot rontja a HR-krízis és a meglévő egészségügyi dolgozók kiégése is. Az elnök szerint ahhoz, hogy jobb legyen a helyzet, mindenképp szembe kellene nézni a valósággal, fontos lenne az ellátás centralizációja, egyes aktív ellátások átalakítása, a finanszírozás, a struktúra átalakítása újragondolása. Emellett természetesen magukat a betegeket is edukálni kell, hiszen maguk is sokat tehetnek a biztonságukért.

Merkely Béla, az SE rektora is a betegbiztonsággal kapcsolatban hasonló feladatokról beszélt. Ő is a megoldások között sorolta a betegutak optimalizálását, a HR-krízis kezelését, és a nagy volumenű centrumok létrehozását. Mint mondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb ellátóhelyeknél nagyobb a szövődmények kockázata. És ahogy minden előadó, úgy a rektor is felhívta a figyelmet a kézhigiéné fontosságára. Mint mondta ennek legjobb "reklámja" maga a 250 éves egyetem névadója Semmelweis Ignác, aki az egész világot tanította meg arra, hogy "Mossuk kezeinket!".