Beültették a századik kapszula-pacemakert a Honvédkórházban

A Honvédkórházban elvégezték a századik Micra pacemaker beültetését március 18-án, csütörtökön. A műtét részleteiről dr. Duray Gábor, az MH Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály főorvosa adott tájékoztatást a kórház honlapján.  

A Micra pacemaker, más néven kapszula vagy törpe pacemaker mérete a hagyományos szívritmus-szabályozó készülék körülbelül egy tizedének felel meg. „A méreteit tekintve egy köbcentis, két grammos készülékről van szó, amelyet teljes egészében beültetnek a szívbe” – mondta dr. Duray Gábor, az MH Egészségügyi Központ főorvosa, aki arról is beszélt, mi a különbség a korábbi típusok és a Micra pacemaker között.

„A hagyományos pacemaker esetében általában a bal váll alatt ejtünk egy közel hat centiméteres vágást, majd onnan a vénán keresztül bejuttatunk a szívbe egy gyufásskatulya méretű dobozt. Ez az úgynevezett pacemaker telep, melyből egy vagy kettő, ritkán három elektróda vezet a szívig. Ezek elektromos jeleket közvetítenek a készülék és a szív között. Ez alapján tudja a pacemaker azt, hogy milyen gyorsan ver a szív, és amennyiben a kelleténél lassabban, akkor elektromos ingerekkel gyorsabb mozgásra készteti. Az új típusú kapszula-pacemaker behelyezése a korábbi változatoknál jóval egyszerűbb. A Micra pacemaker csupán egy egységből áll, nincs hozzá sem elektróda, sem nagyobb méretű telep. Ezt a combtő nagyvénáját megszúrva, katéteren keresztül vezetjük be a szív jobb kamrájába, ahol rögzítjük. Ezt követően ellenőrizzük, hogy képes-e ugyanazt a funkciót ellátni, mint a hagyományos pacemaker, tehát észleli-e a szív elektromos működését, képes-e apró ingerekkel dobogtatni a szívet. Amennyiben igen, akkor a katétert eltávolítjuk, az eszköz pedig a szívben marad” – mondta.

A főorvos hozzátette azt is, hogy milyen esetben van szükség pacemakerre. „Szívritmus-szabályozó készülékre akkor van szükség, ha a szív valamilyen okból túl lassan ver, esetleg alkalmanként kihagy, akár normális, illetve gyorsabb szívverés mellett is. Ha jelentős mértékben lelassul vagy esetleg több másodpercig leáll a szívműködés, az komoly rosszullétet, fáradtságot, gyengeséget, erős megszédülést vagy akár eszméletvesztést, sőt halált is okozhat. Ilyen esetekben lehet szükséges pacemaker beültetése, amely észleli, ha a megfelelő frekvencia alá csökkenne a szívfrekvencia. Abban az esetben, ha a szív ennél lassabban verne, elektromos ingerek segítségével tartja működésben” – avatott be.

Micra pacemakert 2014. február 12. óta használnak Magyarországon. 2015-ig hazánk világelső volt az ilyen típusú szívritmus-szabályozók beültetésében. „Egy év alatt több, mint ötven embert műtöttünk” - árulta el a főorvos. A századik műtéten egy 80 éves férfi esett át, aki több, mint harminc éve pacemaker kezelés alatt áll, valamint súlyos vesebetegséggel él. A műtét a kockázatok ellenére kiválóan sikerült, a páciens jó állapotban van.

„A pacemaker-terápia alapvetően kis kockázattal kivitelezhető. Magyarországon évente közel ötezer ember kap szívritmus-szabályozó készüléket vagy defibrillátort. Szerencsére ritka eset, hogy begyullad a készülék területe, de sajnos előfordul. Vannak olyan betegségek, mint például a cukorbetegség, a veseelégtelenség, vagy egyéb immunológiai betegségek, amelyek fennállásakor könnyebben elfertőződik egy seb. A másik kockázati tényező, ha többször cseréljük a készüléket, ilyenkor ugyanis megemelkedhet a fertőzés veszélye. A századik műtéten átesett férfi évtizedek óta áll pacemaker kezelés alatt, amelyet korábban több alkalommal ki kellett cserélni. A legutóbbi eset után begyulladt az a terület, ahová a készülék be volt ültetve. Emiatt folyamatosan kisebesedett, így a korábbi pacemakert el kellett távolítani. A férfi folyamatos vesepótló kezelése miatt szintén magas volt az ismételt fertőzés kockázata. A régi pacemaker eltávolítása nem veszélytelen beavatkozás, de tökéletesen sikerült. Ezt követően megkapta a törpepacemakert, jó állapotban van” – mondta dr. Duray Gábor. 

A COVID-19 okozta járványügyi helyzet alatt sem álltak le az életmentő műtétek. A főorvos elmondta: nyugodtabban dolgoznak, amióta az egészségügyi személyzet jelentős százaléka megkapta a védőoltást. „Ennek fényében is oda kell figyelni arra, hogy az oltással nem rendelkezők se kapják el a fertőzést, és sem mi, sem pedig a páciensek véletlenül se fertőzzünk meg másokat. Emiatt minden műtétre váró beteg esetében tesztelik, hogy fennáll-e koronavírus-fertőzés. Amennyiben nem, akkor a normál osztályra kerül, ha pedig fennáll, akkor az elkülönített COVID-részlegre küldik. Utóbbi esetben úgy végezzük el a beavatkozást, hogy tudjuk, potenciálisan fertőző az illető. Ettől függetlenül egy szívinfarktus vagy egy életet veszélyeztető szívritmuszavar esetén a kardiológiai ellátást ugyanúgy elvégezzük, mint máskor” – hangsúlyozta a főorvos.