Botrányok jönnek, ha az ágazat nem jut pluszforrásokhoz

Az állandósult pénztelenség, a munkaerőhiány,a kiégés, a motiválatlanság, a rengeteg adminisztráció,az államit gyengítő magánegészségügy, a kiirthatatlan hálapénz, az ellátáshoz való hozzáférés szűkössége, a szükséges változásokat szolgáló jogszabályok hiánya, a mondj igazat, és betörik a fejed igazsága, a zsarolópozícióba került orvosok, akik „cafetériaként már munkaidőben elmehetnek a magánrendelésükre… Ezek a legégetőbb gondok az egészségügyi rendszerben, legalábbis ezeket nevezték meg a résztvevők a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság  (MEMT) által szervezett kórházi menedzsment stratégiai napon kedden, az alábbi jelmondattal: „Hosszú távú stratégia nincs, csak a napi rutin, 0-24-ben…”

A tavalyi eladósodottsághoz képest 116 százalékon állnak az állami intézmények a tartozásaikkal, derült ki dr. Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójának adataiból. Ez mindennél világosabban mutatja, hogy az ágazat állandósult forráshiánnyal küszködik, s ez ügyben egyelőre semmilyen ágazati lépés nem történt, és a számvevők fenyegetései is hatástalanok maradtak. A helyzetet legplasztikusabban dr. Ficzere Andrea, a Kórházszövetség elnöke, az Uzsoki kórház főigazgatója jellemezte: „küzdünk, mint malac a jégen”, merthogy a költségvetés köszönőviszonyban sincs a valósággal.

Az idei költségvetésben nem igazán várható növekedés, ráadásul ennek alapján készült a 2020-as, miközben magas, 53 milliárd forintos az eladósodottság, mutatott rá dr. Sinkó Eszter, a MEMT alelnöke. Felidézte, hogy 2016-ban 157, 2017-ben 185, 2018-ban 128 milliárd forint pluszforrás érkezett az ágazat számára. A jelenlegi 2019-es paraméterek pedig rosszabbak, mint a 2018-as záráskor voltak. Ugyan 2020-ban 150 milliárd forintos többlet van az ágazati előirányzatban, ám most belekerült az a 40 milliárd, amit eddig más soron állítottak be működési támogatásra. A jövő évi pluszban pedig 80 milliárd forinttal szerepel a béremelés fedezete. Tehát nagyon kevés a többlet, ugyanakkor Sinkó Eszter szerint botrány lesz, ha az alapellátás nem kap további támogatást, ha nem emelik az orvosi béreket. „Az erre utaló jelek erősek”, tette hozzá azzal, hogy ember legyen a talpán az a kórházigazgató, aki ezt a helyzetet tudja menedzselni, ugyanis az orvosok zsarolópozícióba kerültek lásd a traumatológusok fenyegetését.

Az alapellátásban már 450 a tartósan betöltetlen praxisok száma, a fogorvosok akciója is az elégtelen finanszírozásra hívja fel a figyelmet. A háziorvosok fele 60 évnél idősebb, s több mint ezren dolgoznak a hetven év feletti korosztályból. Négyszáz betöltetlen védőnői állás is van. Vannak olyan szakrendelések, amelyek jóformán már csak magánellátásban vehetők igénybe, sorolta Sinkó Eszter. Egyelőre sehol sincs a tavaly nagy garral beharangozott öt népegészségügyi fókuszú program. Ráadásul csapdahelyzet alakult ki: az állam azt mondja, amíg nincs rend, nem ad több pénzt, ám a változtatásokat egyszerűen nem engedélyezi. A következmények pedig jól látszanak: kétszer akkora a kezelhető (vagyis leginkább az egészségügyi ellátással összefüggő) halálozás hazánkban az EU28-hoz képest.

Az ellátókat sújtó bérspirálra hozott fel példát Gondos Miklós, aki szerint vannak olyan önálló szakrendelők, ahol 12-18 ezer forintot kér az orvos óradíjként. A bérek mellett a meggyengült forint és az elavult struktúra a legfőbb oka az adósság újratermelődésének, mutatott rá.

A WHO útmutatása szerint, ha egy kormány költségvetésében 10 százalék alatt van az egészségügyre fordított kiadás aránya, akkor ott nincs prioritása, ha 15 százalék fölött van, akkor igen, mondta dr. Gaál Péter, a MEMT elnöke. (Ugye, nem nehéz kitalálni, hogy hazánk melyik tartományban van?) Az orvosbáróknak titulált szakemberekkel kapcsolatban az a gondja, hogy nem a GDP-arányos egészségügyi kiadások javításáért lobbiznak, hanem saját osztályuknak igyekeznek minél modernebb eszközöket beszerezni. Tehát nem igazán jó az orvosok érdekérvényesítő képessége, hiszen azok, akik tehetnének az ágazatért, inkább saját környezetükre fókuszálnak. Az orvosbárózás kapcsán dr. Tamás László János, a győri kórház főigazgatója úgy vélte, nem biztos, hogy annyira rosszallóan kell értékelni tevékenységüket, hiszen annak idején így került az első CT is hazánkba.

A közfinanszírozott ellátást meg kell erősíteni, mert a magán- és közellátás együttesen akkor működik jól, ha a magán kiegészíti az állami ellátást, szögezte le ezúttal is Gaál Péter.