Budapest: ámen a kórház-államosításra

Mint az várható volt, megszavazta a fővárosi egészségpolitikai és szociális bizottság kormánypárti többsége, hogy a Fővárosi Önkormányzat kezdje meg a tárgyalásokat a budapesti kórházak állami kézbe adásáról. A voksolás előtt Havas Szófia, a bizottság szocialista alelnöke azt mondta: szerinte időelőtti a javaslat, hiszen az önkormányzati törvény módosítása és más fontos kérdések tisztázása nélkül, például, hogy kihez, milyen állami céghez kerülnek az intézmények, nem lehet egy ilyen horderejű kérdésről dönteni. Mindezek miatt az MSZP-s politikus nem vett részt a szavazáson sem.

Velkey György, a bizottság kormánypárti elnöke a szavazás előtt azt hangsúlyozta, hogy a javaslat egyelőre nem a konkrét átadás-átvételről, csak a tárgyalások megkezdéséről szól. Tehát kár előre „súlyos törvénytelenségekről" beszélni, mint azt az alelnökasszony tette.

Ennek ellenére Kökény Mihály az MSZP szakértője, egykori egészségügyi miniszter aggályosnak és kockázatosnak nevezte: úgy akarnak belevágni a fővárosi kórházak átadásához, hogy nincs garancia arra, a fővárost nem éri semmilyen vagyonvesztés, és arra sem, hogy a budapesti betegek ellátása marad az elsődleges. Érthetetlennek nevezte, hogy míg a tervek szerint vidéken az önkormányzatoktól az államhoz kerülő kórházakat a helyi kormányhivatal felügyeli majd, Budapesten ezt a feladatot, nem ez a szervezet, hanem a nemrég különféle egészségügyi hatóságokból összeolvasztott GYEMSZI látná el.

Havas Szófia mindehhez azt is hozzátette, hogy vajon milyen gazda lesz az állam, amely egyik intézményének, az ÁEK- Honvédkózháznak kétszer akkora 7,5 milliárd forintos az adóssága, mint a főváros többi intézmények egybevéve. A szocialista politikus szerint A GYEMSZI gyámkodása is megkérdőjelezhető, hiszen erről a szervezetről is már azt is tudni lehet, hogy a jelenlegi forráshiányos időkben az egyik első intézkedése egy új „luxusirodaház" felépítése. Velkey György és Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester helyettes is azt hangsúlyozta, hogy az állami intézmények több forráshoz juthatnak, az önkormányzati tulajdonban lévők viszont a tapasztalatok szerint egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Szentes Tamás kijelentette azt is: a főpolgármesterség semmilyen törvénytelenséget nem követ el.

Az ülés 19 napirendi pontja közül kisebb vitát váltott ki az az előterjesztés is, amely az egyes fővárosi egészségügyi intézmények ingatlanait sorolja át forgalomképessé, illetve korlátozottan eladhatóvá. Ez a pont azért váltott ki nagyobb érdeklődést, mert az egészségügyi intézmények és telephelyeik állami kézbe adása előtt a főváros tisztázni kívánja, hogy pontosan mely ingatlanok azok, amelyeket átad, és melyek azok, amelyek az önkormányzat tulajdonában maradnak.

Velkey György a vita során azt emelte ki, hogy a Közép-magyarországi Régiónak a többihez képest sokkal kevesebb uniós támogatás jutott, ezért fontos, hogy az egészségügyi célú ingatlanok eladásából az állam minél több forráshoz juthasson.

Havas Szófia arra hívta fel a figyelmet, hogy az államnak már ott van körülbelül 70 milliárd forintnyi ingatlanvagyon, már kiürített és eladásra váró kórházakban. A szocialista politikus szerint előbb ezeket értékesítse az állam, csak aztán tegye rá a kezét a fővárosi ingatlanokra. Egyébként szerinte a jelenlegi válság miatt amúgy sem eladhatóak ezek az ingatlanok, ráadásul ezek értékének a többszöröse is kevés lenne megoldani az egészségügy problémáit.

A Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ szervezeti és működési szabályzatának módosítása miatt is többen felszólaltak. Havas Szófia nem értette, hogy egy jelentősen eladósodott intézménynél mi szükség van arra, hogy az eddigi egy szakmai igazgató helyett, három vezetőt nevezzenek majd ki. Mint mondta, sejti, az lehet az ügy mögött, hogy ismét le akarják választani a korábban a Péterfyvel összevont Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet. Az sem tetszett a bizottság alelnökének, hogy az szmsz módosításról az egészségügyért felelős államtitkársággal tárgyalt a kórház vezetése, holott a „Péterfy jelenleg még a fővároshoz tartozik".

Az intézmény főigazgatója a felvetésre azt válaszolta, hogy az új szabályzat szerint az új vezetők részmunkában látnák el a feladatuk, tehát nem kapnának ezért külön javadalmazást. A kórház főigazgatója azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak az államtitkársággal, hanem a főváros illetékeseivel is egyeztettek az új szmsz-ről, egyúttal utalt arra, hogy az államtitkárság érdeklődése azért is érthető, mert a jelenlegi helyettes államtitkár (Cserháti Péter – szerk.) korábban hosszú ideig az OBSI-ban dolgozott.

A hétfői ülésen Bajcsy-Zsilinszky Kórházban lefolytatott vizsgálatok eredményeiről is beszámoltak. A hétfői bizottsági ülésen jelen volt Kálmán Sándor az intézmény főigazgatója, aki azt mondta: nem volt tudomása a 60 milliós sikkasztási ügyről, sem az ez ügyben elrendelt házkutatásról, amelyeket más ügyekkel együtt „úgynevezett titkos dossziékban" tartottak. Közölte azt is, hogy semmi érdeke nem származhatott abból, hogy mindezekről nem tájékoztatta korábban a főpolgármestert, már csak azért sem, mert a sikkasztás még az irányítása előtt történt. Hangsúlyozta, amint tudomására jutott az ügy, azonnal közölte ezt Tarlós Istvánnal. A bizottság alelnöke ezután felolvasta az időközben lemondott gazdasági igazgató levelét, amelyben mindennek épp az ellenkezőjét állítja a gazdasági vezető.
A Bajcsy-Zsilinszky Kórházban lefolytatott vizsgálat mellett az ülésen a képviselők elfogadták az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban, illetve a Nyírő Gyula Kórházban végzett hasonló feltárás eredményét.

A bizottsági tagok megszavazták az elnök előterjesztését, ami szerint önkormányzati biztost rendelnek ki a Központi Sztomatológiai Intézethez. Ugyancsak döntöttek arról is, hogy megadják a fenntartói nyilatkozatot a Szent Imre Kórház többletkapacitásának befogadásához. Velkey György ezután zárt ülést rendelt el, ahol a napirend szerint Tóth Ottomár intézményi jogviszony ügyét tárgyalták.

Tarlós  visszavonta az előterjesztését a 31.-i közgyűlésen