• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Csak 1 százalék kellene a bajok orvoslásához?

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Az ágazatnak szükége van egy miniszterre, aki a kormányüléseken képes megverekedni a gazdasági miniszterrel.

Az, hogy a döntéshozók jelenleg mennyire nem látják, merre is irányítsák tovább a „holtvágányon veszteglő egészségügyi rendszert", jól példázza a XIX. Önkormányzati Egészségügyi Napok hagyományosan legfontosabb utolsó előadása. Az eredeti terv szerint Zombor Gábor beszélt volna a kormány aktuális egészségpolitikai terveiről, a közeljövő várható változásairól. A szervezők fenntartva, hogy az államtitkár esetleg mégsem tud eljönni, megjelölték a programban a helyettes államtitkárt, aki ugyanebben a témában adott volna elő. Végül a kormányt dr. Csányi Péter minisztériumi főosztályvezető képviselte, aki a kormány már ismert népegészségügyi, egészségfejlesztési lépéseiről számolt be…Természetesen a rendezvény utolsó részében is elhangzott több újdonság, különösen az ágazat egyes területeit képviselő érdekvédelmi szervezetek vezetőitől.

A járóbeteg szakellátást képviselő Medicina 2000 vezetője, dr. Lehoczky Péter például elmondta, hogy tapasztalataik szerint az önállóan működő szakrendelőkben kisebb mértékben nő a várólista, mint a kórházak járóbeteg-ellátóban. Üdvözölte, hogy a kórházakhoz és az alapellátáshoz is pluszforrások kerültek, hangsúlyozta viszont a járóbeteg-ellátás teljesen kimaradt minden kasszasöprésből, konszolidációból, sőt még az egynapos sebészeti ellátás tvk-mentesítéséből is. Miközben náluk is számtalan a probléma: például a finanszírozás csökkenése, az idősödő szakembergárda, a minimumfeltételek nehéz teljesítése. A járóbeteg-ellátás jobb megbecsülése, e terület fejlesztése nélkül nem lehetséges gazdaságos egészségügyi ellátó rendszer – húzta alá az elnök.

Előremutatónak nevezte dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke a nemrég elfogadott Alapellátásról szóló törvényt, azonban hangsúlyozta, hogy még hiányoznak a végrehajtási rendeletek. Ezek döntik el majd a új jogszabály hatékonyságát. Ráadásul a költségvetésben nem látszik a forrása a törvényben vázolt életpályamodellnek. Az alapellátás képviselője szerint a jelenleg modellprogramként zajló parxisközösségek valójában elfedik az orvoshiány problémáját. Szerinte egészségfejlesztési irodák helyett is jobb lenne, ha odaadnák a pénzt a háziorvosoknak, akik ebből prevenciós nővéreket alkalmazhatnának. Az elnök arról is beszélt, politikai döntés kell ahhoz, hogy az egészségügy prioritást élvezzen, és az ágazatnak szüksége van egy önálló minisztériumra és egy miniszterre, aki részt vesz a kormányüléseken és képes "megverekedni a gazdasági miniszterrel".

Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a fehér köpenyesek fekete hétköznapjairól beszélt. Kifejtette, hogy az egészségügyben kialakult forráshiány legnagyobb vesztesei a szakdolgozók. De csak a betegek után, mert valójában ők szenvedik el, hogy az ápolók túlterheltek, túlfoglalkoztatottak, sokszor nem a képzettségüknek megfelelő munkát látnak el. Az elnök elmondta, hogy bár valóban történt 2012-ben és 2013-ban bérfejlesztés, az ígért folytatás egyelőre nem nagyon látszik. Úgy vélte, hiába újítják fel több százmilliárd uniós forrásból az intézményeket, ha abban nem lesz, aki ellássa a betegeket. Az elnök elmondta azt is, hogy elkezdődtek az ágazati kollektív szerződésről szóló tárgyalások, négy fordulón vannak túl. Hangsúlyozta, hogy ezt a megállapodást nem "bólogató János" módjára fogják aláírni, hanem garanciális elemeket akar a kamara a bérfelzárkóztatásra.

A GDP 1 százalékos növelésével, plusz nettó 330 milliárddal már rendezni lehetne az egészségügy legégetőbb problémáit – mondta dr. Dénes Tamás. A Magyar Rezidens Szövetség elnökének számítása szerint ebből a pénzből 100 milliárddal növelni lehetne a szerinte is kritikus helyzetben lévő szakdolgozók bérét, 100-120 milliárd béremeléssel az orvosokat is itthon lehetne tartani, évi plusz 80 milliárd forinttal a kórházi adósságok sem halmozódnának fel és 30 milliárddal az egészségügyben dolgozó egyéb alkalmazottak jövedelmét is elfogadhatóvá lehetne tenni. Dénes Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügy problémáiba már kormányok buktak bele, de az ágazat fejlesztésével biztos benne, hogy szavazatokat lehet nyerni.

Minden téren patthelyzet van az egészségügyben - a konferencia korábbi előadásai.