Csak Romániában keresnek kevesebbet az orvosok

A jövőben mind az orvosképzésben, mind a munkaerő-piaci boldogulásban segíteni fogják a frissen végzett orvosokat – ezt válaszolta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár tegnap, a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésnapon egy interpellációra. Garai István Levente MSZP-s képviselő tette fel a kérdést, miszerint "Mit kíván tenni a kormány a közeljövőben annak érdekében, hogy az orvosok anyagi helyzetén javítson, és ezzel megakadályozza külföldre vándorlásukat, illetőleg külföldi munkavállalásukat?" A megoldás nehézségét jól jelzi, hogy jelenleg Európában csak Romániában keresnek kevesebbet az orvosok, mint Magyarországon.

Szócska Miklós a parlamenti ülésen negatív példaként említette a Magyar Rezidens Szövetség honlapját, amelyen szerinte az orvostanhallgatók, illetve az újonnan diplomázottak előbb találkoznak a kivándorlással való riogatással, mint a szabad hazai állások hirdetésével. Ráadásul segítséget sem is kapnak az elhelyezkedéshez. Az államtitkár szerint egyébként nem növekedett szignifikánsan a friss diplomások kivándorlása az elmúlt években. Az ülésen azt mondta: a kivándorlás egy hosszú ideje tartó folyamat eredménye, amely még az 1950-es években megállapított megalázó bérekkel kezdődött. Szócska Miklós közölte azt is, hogy nyitottak az egyeztetésekre, a "rezidensekkel is szóba állnak" és a közeljövőben a konkrét lépések, a teljes intézkedési terv nyilvánosságra kerül.

Egy korábbi, az egészségügyi bizottság számára készített háttéranyagból kiderül, hogy évente 700-750 magyar orvos végez az egyetemeken, viszont átlagosan évente 850 orvos hagyja el az országot, hogy a határon túl gyakorolja hivatását. Ráadásul több száz azoknak a doktoroknak a száma is, akik nyugdíjazás vagy más okokból elhagyják a pályát. Az államtitkár korábban nem véletlenül fogalmazott úgy: „Az aktív orvosok 15 százalékát elvesztettük, nem csoda, hogy ma már valamennyi szakma hiányszakmának minősül".

A háttéranyag tanúsága szerint egy szakorvos átlagosan 241 ezer forintot keresett tavaly. Ennél kevesebb fizetés az Európai Unióban csak Romániában van. Nyugat-Európában viszont akár tizenöt-húszszorosa a szakorvosok fizetése, de a szakvizsgát még nem tett fiatal orvosoknak is nyolcszor-tízszer magasabb a jövedelme kinn. Nálunk ugyanis a szakorvos-jelöltek átlagbére bruttó 129 ezer, ami nettóban nem éri el a 100 ezer forintot.

Nehéz pálcát törni a sokkal kedvezőbb jövedelmet választó fiatal orvosok fölött, bár érthető az is, hogy sokan hálátlanságnak tartják a fiatal orvosok elvándorlását. Az államtitkárság adatai szerint ugyanis az állam az alapképzésére 4,32 millió forintot költ. A lediplomázott általános orvosok 62 százaléka rezidens lesz, ami azt jelenti, hogy további 4-5 évig még az állam támogatja. Az egyes orvosi szakmákra az állam különböző mértékű összegeket költ: a „legolcsóbb" szakorvos összesen 8 millióba kerül, de mire egy orvos egyetemistából sebész lesz 18,3 millió forintot költöttek rá.

Igaz, külföldön sincs kolbászból a kerítés: Vereczkey Gábor aneszteziológus, aki 6 éve dolgozik Angliában a következőket mondta el: egy négytagú család a szigetországban 300 ezer-450 ezer forintért tud lakást bérelni havonta. Ehhez jön még a helyi adó havi 45 ezer forint, a lakásrezsi, telefon, internet plusz 40-50 ezer forint. A legtöbb esetben nincs mód tömegközlekedésre, ezért autót kell tartani, amelynek havi költsége biztosítással, parkolási díjjal legalább 70-75 ezer forint. Egy négytagú családnak mindezeken felül egy hónapban legalább 180-200 ezer forintot kell számolnia az ételkiadásokra.

Ráadásul, ha valaki azt szeretné, hogy gyermeke ne a nagyon alacsony színvonalú, ingyenes állami iskolába járjon, szintén tetemes összeget, 300 ezer forintot kell fizetnie a magánoktatásért gyerekenként, havonta. Mindez azt jelenti, hogy az orvosoknak általában felajánlott 900 ezer-1,35 millió forintos fizetés teljes összegében elmegy. „Ja és senki ne számítson paraszolvenciára, mert ez Svédországban, és Angliában is elképzelhetetlen".