Csak a munkáltatók jóindulatán múlik, hogy adnak-e béremelést a szakdolgozóknak.
Bár az alapellátásba az ígéretnek megfelelően novemberben megérkezett a 14 százalékos emelt forrást, a terület egészségügyi szakdolgozóinak 96 százaléka - egy decemberi felmérés alapján -ebből semmit nem kapott. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) csütörtöki tájékoztatóján elhangzott, hogy az összes szakdolgozó ötöde, tehát körülbelül 20 ezer alapellátásban tevékenykedő védőnő, háziorvosi, fogászati asszisztens béremelését a munkáltatók legtöbbször azzal az indokkal utasították el, hogy a plusz pénzt nem kötelező bérre fordítani illetve nincs meg hozzá a jogszabályi háttér.
Dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke emlékeztetett arra, hogy az egészségügyért felelős államtitkár kérte az alapellátás intézményeinek képviselőit, hogy a plusz forrásból mindenképp juttassanak a szakdolgozóknak is. Erre azonban a december 1-16. között lezajlott felmérés szerint nem került sor. Mivel valóban nem címkézték a pluszforrást, csak a munkáltatók jóindulatán múlt, hogy az alapellátás szakdolgozóinak 4 százaléka megkapta az emelést. Ráadásul, közülük is a többség (62 százalék) kevesebb mint 10 százalékos emelést vihet haza.
Az elnök szerint a jogszabály hiánya mellett az is probléma, hogy nincs egységes bértábla. Létezik ugyan külön bértábla a járó-, és fekvőbeteg-ellátó intézményekben tevékenykedő szakdolgozóknak, van közalkalmazotti bértábla, ami a védőnőkre is érvényes, de olyan nincs, ami szektorsemlegesen, egységesen kezelné a szakdolgozókat. A szektorsemlegességre azért is lenne nagy szükség, mert például ugyanazzal a végzettséggel sok egészségügyi szakdolgozó a szociális területen tevékenykedik, ott viszont most egyáltalán nem volt béremelés. Ezért aztán nemcsak a külső migrációtól kell tartani, hanem a belső migráció is megnőtt: a szociális ellátásból az egészségügyi területre mennek át a szakdolgozók.
Balogh Zoltán úgy vélte különösen nagy baj az is, hogy a meglévő bértáblák is olyan összecsúszó fizetéseket állapítanak meg, amelyek miatt például az OKJ-s képzettségű szakdolgozók, akár több pénzt is kereshetnek a főiskolát végzett szakápolóknál. Ha ezen nem változtatnak, akár „palotaforradalom" is kitörhet.
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke hozzátette, hogy az ágazatot képviselő 14 szervezettel közösen kidolgoztak egy egységes bértáblát, amit novemberben el küldtek a döntéshozóknak, de egyelőre még nem érkezett válasz rá. Az ajánlásban az is szerepelt, hogy jó lenne, ha a néhány éven belül a szakdolgozók átlagkeresete elérné az 50-60 ezer forinttal több országos átlagkeresetet.
Csordás Ágnes elmondta azt is, hogy a védőnők nagyon el vannak keseredve, munkáltatóik az önkormányzatok legtöbbször nem is bíztatják azzal őket, hogy ha most nem is, a jövőben emelt fizetésre számíthatnak. De jelenleg sem honorálják esetleges magasabb végzettségüket, és nem látszik, hogy lenne majd forrás későbbi plusz feladataik ellátására. Mindeközben ráadásul a legtöbb védőnő az előírt gondozottnál (250) sokszor kétszer többet, 400-500-at lát el. Megemlítette azért azt is, hogy vannak nagyon rendes önkormányzatok is, ilyen például Pécs, ahol valamennyi védőnő 22 ezer forint emelést kapott.
A jövő évi változások közül Balogh Zoltán megemlítette, hogy nagy gondot okozhat a nyugdíj kontra bér kérdése is. Az ágazat szakdolgozóinak átlagéletkora miatt több ezer itt is a nyugdíj mellett dolgozók száma, van például olyan aktív szakdolgozó, aki 85 éves, de nem ritka a 70 év fölötti sem. A nyugdíjas kor fölöttiek többsége rákényszerül, hogy tovább dolgozzon, de ha választania kell majd, valószínűleg a nyugdíj mellett dönt. Így visuont rengeteg dolgozó eshet ki a rendszerből. Az elnök szerint a megoldás nem is az egyedi, sokkal inkább az intézményi elbírálás lenne, tehát a hiányágazatoknál nem lenne szabad választási kényszer elé állítani a dolgozókat.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!