Csendes leépülés nagy botrányok nélkül

A palliatív jelző illik a struktúraátalakításra, a változások egyelőre nem javították a betegellátást, igaz, ez nem is várható el ennyi idő alatt, ám ígérni sem szabadna. Mindezt Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke mondta ma az Önkormányzati Egészségügyi Napok XVI. Egészségügy 5 dimenzióban című kongresszusán. A költséghatékonyság sem javult, ugyanis egy 2011-es jogszabály miatt a közbeszerzések meghirdetése előtt meg kell vizsgálniuk, hogy a Büntetésvégrehajtás (BV) milyen ajánlatot adna. Ha kevesebb, mint 20 százalékkal magasabb a BV ajánlata, akkor azt kell elfogadniuk – idézte takarékosságnak keresztbe tevő jogi szabályozást. Ezt még tetézi, hogy a minőségi gondokat a „kedvezményezettnek", vagyis a vevőnek kell bizonyítania.

Jelenleg 302 tétel van a BV kínálatában, ilyen például a mosatás és a WC-papír, vagy éppen a börtönrács, s várhatóan az egyszerhasználatos textíliák is felkerülnek az ajánlati listára – hívta fel a beszállítók figyelmét.

A kórházi egyéni túlélési stratégiáknak ma már nincs értelmük, csak térségi együttműködésben lehet gondolkodni. Bár az állami rendszer könnyen kikényszeríti az akaratát, a helyi érdekekkel konfliktusokba kerülhet (ezt számos esemény igazolta), tette hozzá.

Próbaidős veteránoknak minősítette a pályáztatásba kényszerített kórházvezetőket. A másfél éve húzódó vezetőújítást ismételten feleslegesnek és kockázatosnak tartotta, jelezve, hogy a szövetség is megfogalmazta aggodalmát a központi lépéssel kapcsolatban.

Az átalakuló struktúra kapcsán Szentes Tamás Budapest főpolgármester helyettese a Károlyi Kórházban kialakult rendszert működésképtelennek nevezte és úgy vélte, csak az intézmény agóniáját hosszabbították meg. (Mint arról a média beszámolt, jelenleg a Károlyi kórház még ugyanazt a funkciót látja el, mint a struktúraváltást megelőzően, azaz traumatológiai ügyeletet ad, ugyanazon a telephelyen, de a Honvédkórház szerkezetében. A két intézmény térben még elválasztva látja el a betegeket. A traumatológia Honvédkórházba történő teljes áthelyezéséről az egyeztetések most is zajlanak. A tárgyalások lezárulta után egy helyszínen zajlik majd a sürgősségi betegellátás.)

Az egyre inkább behozhatatlan lemaradásunkra hívta fel a figyelmet Orosz Éva, az ELTE tanára: már nemcsak a nyugati, hanem a visegrádi országokhoz képest is leszakadóban vagyunk. A gazdasági nehézségek miatt csökken a társadalmi szolidaritás, amit fokoz az elhibázott társadalompolitika. Az áldozatvállalást hirdető ideológia jegyében leginkább a rászorulókat sújtják az intézkedések, s ennek következtében nőnek az egyenlőtlenségek.

Számításai szerint az elmúlt öt évben akkora forráskivonás történt az egészségügyből, mint amekkora az E. Alap egyéves költségvetése. Úgy vélte, ördögi körben van a hazai egészségügy, amin csak ront a döntéshozók hozzállása: minek tegyenek plusz forrásokat egy rosszul működő rendszerbe… Leszögezte, hogy forrásbővülés nélkül nem képes kitörni ebből a körből az egészségügy, amely jelenleg egyre jobban közeledik a gödör fenekéhez.

A struktúraváltást segítené a szabadfoglalkozású orvoslás engedélyezése Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a META elnöke szerint, mert az orvosok egyéni érdeke nem tartaná életben a jelenlegi rendszert, nem ettől függene a jövedelmük. Boncz Imrével, a META alelnökével együtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a vállalkozásélénkítő, foglalkoztatást javító programok csökkentik az E. Alap bevételét, tehát várhatóan az egészségügyre negatív hatással lesznek. Ráadásul, Pásztélyi Zsolt, a járóbeteg szakellátási szövetség elnöke szerint fokozzák a HR-krízist, ugyanis a minimálbéren bejelentett orvosok nem tudnak majd nyugdíjba menni. A járóbeteg-ellátásról szólva elmondta, csendes leépülés folyik, nagy botrányok nélkül.

Magyarország tartozik az egészségügynek fogalmazott Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke, aki az indikátorrendszert kontraproduktívnak, a gyógyszerfelírás szabályozását pedig életidegennek minősítette. Minden előadást összefoglalva mondta Kollár Lajos a PTE főigazgatója, hogy pénz, pénz és pénz kell az egészségügynek

Szócska: „Meg fogjuk vizsgálni a magánforrások beáramoltatásának lehetőségeit"
A kórházak intézményi formájának meghatározása, a járóbeteg-ellátás fejlesztése, a vízfej érezhető csökkentése valamint a magánforrások beáramoltatásának lehetősége – ezeket a feladatokat határozta meg Szócska Miklós az egészségügy közeljövőjének legfontosabb feladataiként az Önkormányzati Egészségügyi Napok csütörtöki XVI. Kongresszusán. Az egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy persze addig is folytatni kell a már megkezdett programokat, így az egészségügyben dolgozók bérrendezését.

Az államtitkár ismét elmondta, hogy a bérrendezésből kimaradt alapellátók már idén novembertől szintén 14 százalékos emelést kapnak, ami háziorvosi praxisonként plusz 60-70 ezer forintot jelent havonta. Az alapellátásban dolgozó fogorvosok esetében ez havi 30 ezer, a védőnőknél havi 25 ezer forint.

Szócska Miklós nem adott egyértelmű választ azokra a kérdésekre, hogy mikor rendezik majd az emelésből most is kihagyott sportegészségügyi, foglalkozás-egészségügyi dolgozók bérét, illetve azoknak az orvosoknak, szakdolgozóknak a fizetését, akik bár közfinanszírozott ellátásban tevékenykednek, kényszerből vagy más okokból nem közalkalmazottak, hanem közreműködői, azaz vállalkozói státuszban vannak. Az államtitkár csupán annyit mondott: azon vannak, hogy senkit se hagyjanak ki a bérrendezésből, „a segítség úton van".

Az államosítás kapcsán az államtitkár elmondta, hogy az egyes intézmények egyedi problémáit rendszerszinten kívánják kezelni. Tehát az államhoz került kórházaknál például egységes bérszámfejtést, egységes honlapot, egységes telekommunikációt kívánnak bevezetni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a rendszerbe kapcsolt intézmények ingyen telefonálhatnak majd egymással. Itt jegyezte meg Szócska Miklós azt is, hogy eddig a külön-külön beszerzett energiaforrások több százmillió forint felesleges többletköltséget jelentettek, a hatékony közös beszerzés viszont például az áram esetében akár 1 milliárd forintos megtakarítást is jelenthet.

Az önálló járóbeteg-szakrendelők tulajdoni helyzetét firtató kérdésekre sem adott egyértelmű választ az államtitkár. Bár a napokban felröppent, hogy a szakrendelők mégsem kerülnek állami kézbe, Szócska Miklós csak annyit mondott, meg kell vizsgálni a lehetőségét az önkormányzati tulajdon megerősítésének. A döntés később, de még az ősszel várható.

A jövőbeni tervek közül a kongresszus résztvevői leginkább a magánforrások bevonására voltak kíváncsiak. Erről Szócska Miklós azt mondta: nem tőkéről, nem privatizációról beszél, hanem például betegimportról, illetve az egészségügyi tudás exportjáról. Pont arról szól a terv, hogy minden olyan lehetőséget meg akarnak vizsgálni, ami az alaprendszert nem sérti. A „vízfej csökkentéséről" is csak annyit mondott az államtitkár, hogy féléven-egy éven belül érezhető lesz. Valamint azt is hangsúlyozta, hogy az uniós pályázatok túlságosan bürokratikus folyamatát is szeretnék megváltoztatni.

A kongresszus délutáni előadói között felszólalt az orvosi és a szakdolgozói kamara elnöke is. Mindketten arról beszéltek, hogy bár örvendetes a 10 év óta először bevezetett bérrendezés, de aránytalanságai, bizonytalanságai miatt számos feszültséget szült az egészségügyi dolgozók körében. Éger István, a MOK vezetője azt emelte ki, az orvosi kamara szerint elfogadhatatlan, hogy különbséget tesznek a közfinanszírozott ellátásban dolgozók között a munkaviszonyuk alapján, illetve azt sem fogadják el, hogy az ágazatban dolgozók egy része teljesen kimaradt a rendezésből.

Balogh Zoltán a MESZK elnöke szerint is korrigálni kell a bárrendezés elveit. A jövőben például a főiskolát, egyetemet végzett szakdolgozók bérrendezésének prioritást kell élveznie.

Két jogász próbálta felvázolni a konferencián az egészségügyet érintő legújabb szabályokat illetve törvénymódosításokat. Kovácsy Zsombor a z új munka törvénykönyvbe foglalt hálapénz elfogadási szabályokról beszélt, amelynek alapján ehhez a munkáltató engedélye szükséges. A szakjogász szerint nem szerencsés, hogy ezzel a módosítással törvényi szintre emelték a hálapénz intézményét, hiszen ezzel az a látszat keletkezik, hogy ez egy hivatalos legális aktus lenne. Kőszegfalvy Edit, a kecskeméti megyei kórház szakjogásza többek között az ügyeleti rendszer új szabályairól beszélt. Ennek alapján akár átlagosan 30 százalékkal is nőhetnek az ügyeleti kifizetések, a szakjogász szerint azonban nem látható ennek a változásnak a forrása. Szó volt ezen kívül a fegyelmi intézmények megszűnéséről és a rendkívüli felmentés bevezetéséről, a változó munkahely megszűnéséről és a kirendelés lehetőségéről válság illetve különleges jogrend esetén.