A július 1-jei béremelés feltétele, hogy addigra kialakítsák a fenntartható szociális szolgáltatási rendszer koncepcióját.
Szakszervezeti vezetők szerint nem becsülik meg a szociális ágazatban dolgozókat, az átlagbérük tarthatatlanul alacsony. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) képviselői erről kedden beszéltek Budapesten az MTI-nek, a szociális munka napja alkalmából rendezett szakmai konferencia előtt. Kónya Gusztávné, az SZTDSZ elnöke azt hangoztatta, hogy még mindig nem került a helyére a szociális ágazat dolgozóinak megbecsültsége, és nem rendezték megfelelően a bérezésüket, ezért ellátotti, valamint szakmai szervezetekkel közösen szerdán demonstrációt tartanak Budapesten.
Köves Ferenc, az SZTDSZ elnökségi tagja úgy véli, a szociális ágazatban dolgozó mintegy százezer ember érdekében kell fellépniük közösen szakmai szervezetekkel. Mint mondta, a jelenlegi kormányzat is elismeri, hogy a szociális ágazat bérei tarthatatlanul alacsonyak, a nemzetgazdasági ágazatok közül itt a legkisebb az átlagbér. Ez szerinte elképesztő ahhoz képest, hogy milyen munkát végeznek a területen dolgozók. Hozzátette: egy diplomás fiatal pályakezdő bére a területen nem éri el a nettó 90 ezer forintot. A szociális ágazatban dolgozók többségének középfokú végzettsége van, az ő bérük még ennél is alacsonyabb.
Kegyes Pál, aki szintén az SZTDSZ elnökségi tagja, elmondta: feszültséget okozott, hogy a kormányzat emelte az egészségügyi dolgozók bérét, de a szociális területen dolgozók többsége ebből kimaradt. Mint ahogy megjegyezte, nettó 20-30 ezer forint különbségről van szó, ezért a szociális területről nagy az egészségügyi végzettségű dolgozók elvándorlása.
A szakszervezeti vezetők elmondták, azt szeretnék, hogy legalább az egészségügyi bértábla szintjét érje el a bérfejlesztés, ehhez körülbelül 30 milliárd forint kellene.
Talyigás Katalin, a Szociális Innováció Alapítvány ügyvezetője arról beszélt, hogy a Szociális munka napjai elnevezésű konferencián megvitatják azokat a társadalompolitikai folyamatokat, amelyekkel nap mint nap találkoznak a szociális munkások.
A tanácskozáson foglalkoznak a szociális biztonsághoz való jog érvényesülésével, ezen belül is az oktatáshoz, a munkához, az ellátáshoz és a lakhatáshoz való jog kérdéskörével. A konferenciát az SZTDSZ és a Szociális Innováció Alapítvány szervezte.
A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége (IFSW) az 1990-es években az Európai Unió által finanszírozott kutatási program során összegezte az európai munkások társadalmi kirekesztettségével kapcsolatos kutatások eredményeit, majd 1997-ben november 12-ét a szociális akció nemzetközi napjává nyilvánította. Magyarországon először 1998-ban Salgótarjánban ünnepelték meg a szociális munka napját, később ezt országossá nyilvánították.
Czibere: jelentősebb béremelésre számíthatnak a szociális területen dolgozók
Az idei bérpótléknál jelentősebb mértékű béremelésre számíthatnak a szociális területen dolgozók jövő júliustól - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten. Czibere Károly a szociális munka napján egy III. kerületi, családok átmeneti otthonában tartott sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy 2016-ban vezetik be az ágazatban dolgozók életpályarendszerét, és ekkor újabb béremelést kapnak az érintettek.
Az államtitkár Balog Zoltán miniszter üzenetét ismertetve köszönetet mondott a szociális területen dolgozók felelősségteljes, önzetlen munkájáért, szolgálatáért, és jelezte, a kormány fontosnak tartja, hogy a szakemberek megfelelő megbecsülést kapjanak.
A miniszter emlékeztetett a kormány tavaly decemberi döntésére, amelynek köszönhetően a területen dolgozók 2014 januárjától bérpótlékot kapnak, ami 5-11 százalékos emelést jelent 73 ezer szakmai és 20 ezer technikai munkakörben dolgozónak.
Czibere Károly azt mondta, az idei 12 milliárd forintos bérpótlékot jövőre is biztosítják.
Az államtitkár arról beszélt, hogy a július 1-jei béremelés feltétele az, hogy addig sikerüljön kialakítani egy fenntartható szociális szolgáltatási rendszer koncepcióját.
Azt mondta, a kormányzat tisztában van azzal, hogy tarthatatlanok a bérviszonyok a szociális ágazatban, ezért is akarnak - több ütemben - javítani a jelenlegi helyzeten. Közölte, a cél az, hogy hosszú távon fenntartható - és ennek garanciáit is tartalmazó - ellátási rendszer körvonalait kidolgozzák a következő hónapokban. Szavai szerint erre azért is szükség van, hogy a szociális ágazatra fordított források valóban oda kerüljenek, ahol magas szakmai minőségű munka folyik. Közölte, ez teremti meg majd a későbbi béremelések lehetőségét.
Az államtitkár az ágazatban dolgozók segítő tevékenységét értékelve azt mondta, sokszor nehéz körülmények között, megfeszített munkát végeznek, elkötelezettséggel szolgálnak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ők azok, akik minden helyzetben megkeresik a kiutat, azoknál az embereknél is, akikről mások már lemondtak, akiknek az életét mások reménytelennek látják.
Czibere Károly szerint a szociális területen dolgozók munkája, tapasztalata az ágazat aranytartaléka, ezért a kormányzatnak és a társadalomnak a felelőssége, hogy megbecsülje őket.
A kormányzati megbecsülés fontos elemének nevezte a munkakörülmények javítását. Utalt arra, hogy az elmúlt néhány évben 3300 idősotthoni férőhely újult meg kilencmilliárd forintból. Hozzátette, a szolgáltatások infrastrukturális környezetének javítását hazai és uniós forrásokból szeretnék folytatni.