Dohányzás: bűnüldözésre hív fel a WHO

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a dohányzásmentes világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire.

Napjainkban tíz eladott dohánytermékből egy illegálisan kerül forgalomba, ez pedig nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi következményekkel is jár. A kedvezőbb áru illegális termékek ugyanis a fiatalabb korosztály számára is könnyebben elérhetővé teszik a dohányáruk vásárlását, vagyis épp a dohányzás korlátozását célzó – a dohánytermékekre kiszabott magasabb adó, emelt árak – intézkedések ellen dolgoznak.

A dohányzás világszerte évente 6 millió ember halálát okozza, közülük mintegy 600 ezren a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint hatékony szabályozás hiányában ez a szám tovább emelkedik majd, 2030-ra a halálesetek száma elérheti a 8 milliót.

Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyásztól, a Tüdőközpont főorvosától megtudtuk, hogy az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A legismertebb a szénmonoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát. A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét.

A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli. A betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni, így elkerülhető a korai ráncosodás, a fogak besárgulása és a rossz lehelet.

A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb lehet, ha szakorvosi felügyelet mellett, nem egyedül, hanem csoportban kezdünk hozzá, így a felmerülő nehézségeket is könnyebben kezelhetjük.

A WHO világnapi közleménye

A 2015. évi Dohányzásmentes Világnap kapcsán a WHO arra szólítja fel a tagországokat, hogy törekedjenek együttes erővel a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolására és írják alá „A Dohánytermékek Tiltott Kereskedelmének Felszámolására Szolgáló Jegyzőkönyvet" (Protocol to Eliminate the Illicit Trade in Tobacco Products). Az illegális dohánykereskedelem felszámolása éves szinten 31 milliárd dollár extra adóbevételt jelentene a kormányok számára, amiből javítani lehetne a népegészségügyi helyzetet, az összeg hozzájárulhatna a bűnözés visszaszorításához és fontos bevételi forrástól fosztaná meg a dohányipart.

Ez idáig hét ország ratifikálta a Jegyzőkönyvet, Európából Ausztria és Spanyolország, ami elmarad a kitűzött negyventől: ennyi kellene ahhoz, hogy a Jegyzőkönyv nemzetközi szinten törvényerőre emelkedjen. Amint ez megtörténik, hatályba lépnek a Jegyzőkönyvnek a szállítói lánc ellenőrzéséről, a fokozott nemzetközi együttműködésről és egyéb óvintézkedésekről szóló rendelkezései.

A Jegyzőkönyv saját jogán is nemzetközi egyezménynek minősül, amelyet a WHO 180 fél által ratifikált Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét (WHO FCTC) is aláíró felek tárgyaltak meg. A Jegyzőkönyv 15. cikke előírja az aláírók számára, hogy számolják fel az illegális dohánykereskedelem minden formáját.

A Jegyzőkönyv a dohány szállítói lánccal kapcsolatos intézkedések széles körét írja elő, többek között engedélyezési rendszer létrehozását a dohánytermékek behozatalára, kivitelére és gyártására; árukövetési és nyomonkövetési rendszerek létrehozását, valamint büntetőjogi szankciók alkalmazását az illegális kereskedelemért felelős személyekkel szemben. Emellett büntetendővé tenné az illegális gyártást és a határon átnyúló csempészetet is. A Jegyzőkönyv végrehajtása lényegesen megnehezítené a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek dohányzásra való rászoktatását.

Több tényező indokolja, hogy a tiltott kereskedelem elleni küzdelmet az Európai Régióban prioritásként kezeljék. Összehasonlítva a WHO más régióival, az Európai Régió számos kedvezőtlen területen első.

A Régióban:
 a legmagasabb a dohányzási prevalencia
 a legmagasabb a dohányzásnak tulajdonítható halálozás
 a legmagasabb a cigaretta adószint
 a legmagasabb a lefoglalt cigaretta mennyiség a világon.

A tiltott kereskedelem felszámolásával az Európai Régió nyerne a legtöbbet. Az olcsó illegális cigaretta könnyű elérhetősége növeli a fogyasztást és a dohányzással összefüggő halálesetek számát egyaránt. Ezért a tiltott kereskedelem visszaszorítása vagy felszámolása csökkentené a dohánytermékek fogyasztását és a korai halálozás mértékét.

A tiltott cigarettapiac aránya becslések szerint 6% és 10% közé tehető Európában. Ha sikerülne felszámolni az európai illegális dohánykereskedelmet, a kormányok jelentős többletbevételhez jutnának. Annak érdekében, hogy ezek a kulcsfontosságú kérdések a legnagyobb prioritást élvezzék, az összes európai kormánynak ratifikálnia kell „A Dohánytermékek Tiltott Kereskedelmének Felszámolására Szolgáló Jegyzőkönyvet".

Az illegális dohánykereskedelemben alacsonyabb áron hozzáférhetők a termékek, elsősorban a kormány által kivetett adók csempészettel, illegális gyártással és hamisítással történő elkerülésével. Az olcsóbb dohánytermékek vonzerőt jelentenek az általában alacsonyabb jövedelemmel rendelkező fiatal dohányfogyasztók számára, ugyanakkor csökkentik az állami bevételeket, csökkentve ezáltal a társadalmi-gazdasági fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat is, különösen az alacsony jövedelmű országokban, amelyek erősen függnek a fogyasztási adóktól. A kieső összeget különböző közszolgáltatások biztosítására, például az egészségügyre lehetne költeni.

A dohányipar a nyilvánosság előtt ugyan támogatásáról biztosítja az illegális kereskedelem elleni fellépést, a színfalak mögött azonban egészen másképpen viselkedik. A bírósági esetek kapcsán napvilágra került belső iparági dokumentumok azt mutatják, hogy a dohányipar aktívan elősegítette a globális illegális kereskedelmet. Ezen kívül a dohányipar gátolni igyekszik a dohányzás visszaszorítását szolgáló intézkedések végrehajtását. Például az adóemeléseket és az egészségi kockázatokat bemutató, képekkel és illusztrációkkal kombinált egészségvédelmi figyelmeztetések elhelyezését arra hivatkozva, hogy ezek ösztönzik az illegális kereskedelmet.

A politikai döntéshozóknak fel kell ismerniük, hogy a tiltott dohánykereskedelem nemcsak a dohányzás terjedését és a dohányzással összefüggő egészségkövetkezményeket súlyosbítja, hanem ezeken túl biztonsági következményei is vannak - a szervezett bűnözés finanszírozásán keresztül - beleértve a kábítószer-, az ember- és fegyverkereskedelmet, valamint a terrorizmust.

A Jegyzőkönyv ratifikálása szükséges válaszlépés a dohánytermékek tiltott kereskedelmének pénzügyi, jogi és egészség következményeire.