A MOK elnöke bátorítja az orvosokat: ne fizessenek az iparkamarának tagdíjat.
Soha sehol nem volt olyan probléma az elmúlt ciklusban megvalósuló államosítás és területi átalakítás miatt, ami a betegek ellátását gátolta volna – állította Török Krisztina azon a mai szakmai konferencián, amelyet a Figyelő újság szervezett. A GYEMSZI főigazgatója többek között jelezte, továbbra is egészségpolitikai alapvetés az emberek egészségben tartása, az egészség növelése és a betegségek megelőzése. Értékelése szerint jelentős átalakítás kezdődött a 2012-2013-as években, s miután még nem fejeződött be, a munkát folytatni szeretnék.
Jelenleg például ötszáz projekt (350 milliárd forint) monitorozását végzik fenntartóként és módszertani központként. Egyik legnagyobb eredménynek a mindenki megelégedésére lefolytatott gyógyszer közbeszerzéseket emelte ki a főigazgató, megemlítve, hogy 35 százalékos megtakarítást értek el. Az inkább nagyvonalakban vázolt értékelés után kulcsfeladatként nevezte meg a szolgáltatási szemléletváltást az egészségügyi ellátásban, valamint a kórházak professzionális irányítását.
Összehangolt ágazati stratégiára van szükség, tette hozzá, ennek egy fontos eleme már elkészült: az országos egységes fejlesztési terv, amely iránymutatásul szolgál minden intézmény fejlesztési elképzeléseihez.
Távlati célként beszélt az egészségfejlesztési kórházhálózat létrehozásáról, hiszen a kórházakat lakosság közeli intézményeknek kell(ene) tekinteni. Ugyanakkor az intézményeknek elég bátraknak kell lenniük ahhoz, hogy elébe álljanak az egymással való összehasonlításnak, s hogy ennek eredményéről a betegek is megfelelő információt kapjanak.
A kórházak fenntartójaként ugyanakkor egyáltalán nem beszélt a lassan kezelhetetlenné váló adósságállományról, pedig többek szerint éppen ez a fórum lett volna kiváló alkalom az üzenetek megfogalmazására.
Éger István a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke például nemcsak lehetőségként, de egyenesen kötelező feladatként fogalmazta meg: üzenni kell a döntéshozóknak. Hiába, hogy nem szeretik hallani, milyen alacsony a GDP-ből az egészségügyre fordított kiadások aránya, nem lehet elhallgatni a gondokat, szögezte le. Ráadásul az uniós beruházások miatt nemcsak korszerűbb lesz az infrastruktúra, de minden bizonnyal drágább is. Nagy pazarlás lenne a létrehozott értékeket a működésre fordított pénzek elégtelensége miatt tönkre tenni.
Egy percig nem rejtette véka alá, hogy ellenzi a kettős kamarai tagságot, sőt, azt üzente, az orvosok bátran fumigálják az iparkamarai tagdíj befizetését, hiszen ennyi kurucoskodást megér, ha tiltakozni akarnak – s utalt a szakmai kamarák közös nyilatkozatára.
Az elmúlt ciklus eredményei közül elsőként említette meg a „korszakalkotó" népegészségügyi intézkedéseket és az uniós fejlesztéseket. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a fejlett infrastruktúra ugyanakkor még jobban kidomborítja az emberi erőforrás hiányát, s óvott attól, hogy a migrációs trend minimálisan javuló számaiból messzemenő következtetéseket vonjon le bárki is.
"Már minden egyes személy elvesztése pótolhatatlan a rendszerben", fogalmazott, s hozzátette, hogy brutálisan agresszív, rabló technikával csábítják külföldre az orvosokat, szakdolgozókat. Ebben a helyzetben a kényszernyugdíjazás is nagyon ártott a rendszernek.
Miután itt az ideje üzenni, a MOK elkészítette ötoldalas javaslatát a döntéshozók számára: a dokumentumot már átadta a kormányfőnek személyes találkozójukkor, illetve Balog Zoltán miniszternek, valamint tegnap már érdemi tárgyalás folytatott Zombor Gáborral, aki június 15-től az egészségügyért felelős államtitkár. Éger István úgy fogalmazott: nyitottságot tapasztalt, úgy látja, valóban szakmai tanácsadó, konzultatív szerepe lehet a MOK-nak az új kormányzati ciklusban. (sj)
Az új államtitkár "szűzbeszéde"
Nem lehet kiskorúsítani az egészségügyi intézmények vezetőit, hatásköröket kell adni nekik." – fogalmazott diplomatikusan a csütörtökön kinevezett új egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor, aki ezzel arra utalt, hogy nem lehet az állami fenntartónál hagyni az összes döntést, felelősséget, hiszen ezzel például a motiváció sincs meg a kórházmenedzsmentekben arra, hogy csökkentsék adósságukat. A Figyelő konferenciáján elmondott „szűzbeszédében" az új egészségügyi vezető utalt arra is, hogy elérték a politika ingerküszöbét az egészségügy problémái, tehát van esélye a megoldásoknak: „minden olyan változásra nyitottak, ami hosszútávon javíthat a helyzeten". Közölte azt is: nem gondolja, hogy az egészségügy problémáira a sokszor emlegetett „varázsszó", a bezárás lehet a megoldás, ő nem akar ezzel indítani.
Zombor Gábor a mostanában zajló magán és állami finanszírozásról szóló viták kapcsán leszögezte, hogy a kormány a társadalombiztosítási rendszer mellett elkötelezett, tehát a szolidaritáson alapuló kockázatközösség mellett
Megemlítette azt is, hogy saját tapasztalatból is tudja: a túlszabályozás, a hatalmas bürokrácia elvonja az időt a hatékony betegellátástól, tehát a következő ciklusban jelentősen csökken majd a bürokratikus teher.
Az öt hónap alatt ismét 60 milliárdot elért kórházi adósság kapcsán az államtitkár azt mondta: szükséges a konszolidáció, lesz is, de nagyon fontos, hogy hiteles elemzésekkel támasszák alá ennek szükségességét. Lehet ugyanis némi igaza a fenntartóknak, amikor azt mondják, hogy az intézmények gazdálkodásában is hiba van, hiszen sokszor teljesen azonos nagyságú és profilú kórházak közül az egyiknek alig, a másiknak hatalmas adóssága van. „Addig, amíg nem oszlatjuk el a gyanút, hogy pazarlás és párhuzamosság van a rendszerben, nem lesz könnyű meggyőzni a kassza felett állókat" – mondta az új államtitkár. Hozzátette: épp ezért a nyáron olyan elemzéseket kell készíteni, amellyel ősszel már nagyobb hitelességgel tudnak az adósságrendezés kérdésében eléjük állni. (Beb) További részletek Zombor Gábor terveiről
Ideje a gyógyszerigyártókkal is tárgyalni
Nagy várakozással tekint a személyi összetételében megújult államtitkárság tevékenysége elé a gyógyszeripar - volt hallható a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének elnökétől, Dr. Jakab Zoltántól a konferencián. Remélik, a cégeket érintő kérdésekben a jövőben leülnek velük tárgyalni, ez ugyanis az közelmúlt gyakorlatában nem igen történt meg.
Az innovatív gyógyszergyártók képviseletében hangoztatta, az AIPM tagvállalatok évente 80-90 milliárd forinttal járulnak hozzá a magyar gazdasághoz, az úgynevezett k+f programmal a honi innováció csúcsa a gyógyszeripar. Továbbá csaknem 10 ezer klinikai vizsgálatot végeznek hazánkban. Ezek révén a legújabb készítményekhez juthatnak a vizsgálatban résztvevő betegek, az intézmények a legkorszerűbb eszközökkel dolgozhatnak, s a kutatásban résztvevő magyar szakemberek pluszjuttatást kaphatnak.
Mintha 40%-os különadó terhelné az orvostechnikai ágazatot
Az átlagosan 180 napnál hosszabb fizetési határidők, illetve a közfinanszírozás alapjául elfogadott árak 11 éve tartó változatlansága miatt a költségek növekedése mintegy 40%-os „ágazati különadónak" felel meg ebben a szektorban - mondta el a konferencián Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke. Máig elmaradt az egészségügyi alapcsomag meghatározása, a magánfinanszírozás bevonása a modern és kontrollált rendszer kidolgozása. Ugyanúgy hiányzik a fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása. Nem történik rendszeres ártárgyalás, illetve árkarbantartás a költségvetés által támogatott eszközök és szolgáltatások esetében. A „Minél olcsóbb, annál jobb!" szemlélet érvényesül, miközben hiányos az innováció beemelése a rendszerbe. Differenciált, például területi alapú vagy intézménycsoportokra kiírt eszköz-beszerzések késnek.(ké) További részletek itt olvashatók
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!