Merre tovább egészségügy? Ez foglalkoztatja a gyártókat-forgalmazókat.
Nagy várakozással tekint a személyi összetételében megújult államtitkárság tevékenysége elé a gyógyszeripar - volt hallható a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének elnökétől, Dr. Jakab Zoltántól a Figyelő című gazdaságpolitikai lap konferenciáján. Remélik, a cégeket érintő kérdésekben a jövőben leülnek velük tárgyalni, ez ugyanis az közelmúlt gyakorlatában nem igen történt meg. Mondandója illusztrálásaként olyan síneket vetített, amelyek akár mehetnek tovább önálló irányba, szétfuthatnak, illetve egymást keresztezve haladnak. Ha nem történik paradigmaváltás az ágazatban, akkor nem lesz fejlődés, marad minden, vagyis az egészségügy továbbra is betegségügyként funkciónál. És ez nem jó, ez nem járható út.
A társadalom igenis jelez az egészségügynek, gyakorta éppen hogy nemtetszését fejezi ki. A betegek elégedetlenek az ellátással, hiányzik az orvos-páciens kommunikáció, illetve erre a fogyó létszám mellett sem doktorok, sem asszisztensek, sem az ápolók nem képesek. Az egészség-gyógyszerüggyel kapcsolatosan pedig kiemelte, hogy legfontosabb a figyelem és a holisztikus szemlélet érvényesítése. Nos, itt Magyarországon ettől sajnos még nagyon messze vagyunk.
Az orvosszakma specifikációját is okolta a helytelen orvos-beteg kapcsolat miatt, hiszen ennek is köszönhető, hogy a lakosság nem érti, amit adott esetben állapotáról a gyógyítója tudatni akar vele.
Hangsúlyozta, az ország gazdasági életének fellendítéséhez nélkülözhetetlen, hogy a munkavállalók egészségesek legyenek. Enélkül gyengébb munkaerők, nem szólva arról, hogy a kezelésük költsége az államkasszát rendkívüli módon megterheli.
Mint már oly sokszor volt hallható, az AIPM elnöke is felpanaszolta, milyen rossz a környező országokhoz és a tőlünk nyugatabbra lévőkhöz képest a magyar lakosság egészségi állapota. Példaként említette a szív-, érrendszeri betegségek miatti halálozást, ami ugyan arányaiban az utóbbi időben csökkent, de még így is kétszer-háromszor gyakoribb, mint másutt.
„Érdekes, hogy a születéskor várható magas, illetve alacsony élettartam mellett, meglehetősen sokba kerül a lakosság gyógyszerfogyasztása…" – mondta Jakab Zoltán.
Arról is beszélt, hogy naponta olvasni, hallani a médiából az egészségügyben történtekről rémhíreket, amiről azután naponta „informálnak" borzongató eseteket. Igen ám, de lehetne bőven írni a sikerekről is, csakhogy ezeknek „nincs hírértékük". Pedig óriási dolgok történnek: a HPV vakcina elérhetősége, a 20 éve még halálos kórnak tekintett AIDS, mára krónikus betegséggé való „szelídítése", hogy csak néhányat említsünk…
Tény, a változások nem egyik napról a másikra, hanem néhány évtized alatt történtek, s vélhetően így lesz ez a jövőben is. Ugyanakkor az egykor menthetetlen beteg, a tudomány fejlődésének köszönhetően munkaképesként élhet tovább, az igenis óriási dolog az egyén és a társadalom életében is.
Végül, de nem utolsó sorban az innovatív gyógyszergyártók képviseletében hangoztatta, az AIPM tagvállalatok évente 80-90 milliárd forinttal járulnak hozzá a magyar gazdasághoz, az úgynevezett k+f programmal a honi innováció csúcsa a gyógyszeripar. Továbbá csaknem 10 ezer klinikai vizsgálatot végeznek hazánkban. Ezek révén a legújabb készítményekhez juthatnak a vizsgálatban résztvevő betegek, az intézmények a legkorszerűbb eszközökkel dolgozhatnak, s a kutatásban résztvevő magyar szakemberek pluszjuttatást kaphatnak.
Mintha 40%-os különadó terhelné az orvostechnikai ágazatot
A rendszeres segédeszköz-használók száma csaknem 800 ezer, az eseti felhasználóké, mintegy 200 ezer, sok tízezren többféle eszközt is használnak. Az adatokat Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke mondta a Figyelő konferenciáján. Mindehhez rögvest hozzá is tette, „fontosnak tartjuk az egészségügyi szűrőprogramokat, azok fejlesztését, kiterjesztését. Támogatjuk az egészséges életmódra – különösen az egészséges táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra – nevelést valamint a felvilágosító programokat az egészségre káros szokásokról, életmódokról."
Hangsúlyozta, fejleszteni szükséges azokat az információs adatbázisokat és alkalmazásokat, amikkel a betegek minél több megfelelő, pontos ismeretet szerezhetnek az egyes betegségekről és azok gyógyítási lehetőségeiről.
Ugyanakkor felpanaszolta, hogy az átlagosan 180 napnál hosszabb fizetési határidők, illetve a közfinanszírozás alapjául elfogadott árak 11 éve tartó változatlansága miatt a költségek növekedése mintegy 40%-os „ágazati különadónak" felel meg ebben a szektorban.
Máig elmaradt az egészségügyi alapcsomag meghatározása, a magánfinanszírozás bevonása a modern és kontrollált rendszer kidolgozása. Ugyanúgy hiányzik a fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása. Nem történik rendszeres ártárgyalás, illetve árkarbantartás a költségvetés által támogatott eszközök és szolgáltatások esetében.
A „Minél olcsóbb, annál jobb!" szemlélet érvényesül, miközben hiányos az innováció beemelése a rendszerbe. Differenciált, például területi alapú vagy intézménycsoportokra kiírt eszköz-beszerzések késnek. Folyamatos műszaki fejlesztések, az amortizáció beépítése a finanszírozásba továbbra is megoldatlan. A különböző informatikai rendszerek integrálása, felkészítése a 21. század informatikai, telemedikai kihívásaira máig nem megoldott. Miként korábban úgy most is hangsúlyozta, nem vonható ki több forrás a hazai egészségügyből, sőt az állami pénzügyi szerepvállalás fokozására van szükség.
„Lehetőséget kell biztosítani a magánforrások – elsősorban a kiegészítő egészségbiztosítások – szabályozott körülmények között történő bevonására a magyar egészségügy finanszírozásába. Ugyanakkor a magánforrások bevonása nem eredményezheti azt, hogy a csak állami költségvetésből ellátottak a hozzáférésben hátrányt szenvedjenek. Ma is hosszú és lassú elbírálási folyamat, a határidők sokszoros túllépése sajnos gyakori…"
Remélik, a jövőben az eurókat másként, eredményesebben költi el a magyar kormány
1959-ben hívták életre a Brüsszelben tevékenykedő, a radiológia, az elektro- és egészségügyi IT ipar non-profit kereskedelmi szövetség Európai Koordinációs Bizottságát, melynek főtitkára, Nicole Denjoy is felszólalt a Figyelő hetilap Medicina XVIII. konferenciáján. Mint elmondta, szervezetük hatalmas területet ölel fel, hiszen tevékenységi körükbe tartozik a Data Security, az eHealth, az elektronikus egészségügyi nyilvántartás, az orvosi eszközök, a mobil egészség/ m-egészségügy, a Personal Health Records, a távoli monitorozás, a szoftverfejlesztés, a Big adatok, az ePrescriptions, az eSkills, az egészségügyi informatikai szakemberek, az eSkills Development, az egészségügyi ICT beszerzés, az egészségügyi jogszabályok kidolgozása, a kórház Connected Health, az interoperabilitás, a Policy Development és a különböző szabványok erősítése.
Alapvető céljuk, hogy az emberek földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minél egészségesebbek legyenek. Éppúgy tevékenykednek Amerikában, mint Kínában. Segítik az egyes országokban zajló kutatásokat, az innovációt és nemzetközi standardokat optimalizálnak. Soraik között egyaránt megtalálhatók kis és középvállalatok találhatok.
Miután a betegek 75%-a krónikus beteg, minél gazdaságosabb kezelésükre nemzetközi és nemzeti szinten is óriási szükség van. A főtitkár elmondta, sokat tesznek azért, hogy az érintettek idővel egyre korszerűbb ellátást kapjanak. Otthonápolás, távgyógyítás – természetesen nem a kuruzslók féle megoldás tartozik ide -, valamint távfelügyelet tartozik ebbe a körbe.
Elmondta továbbá, hogy a hazánknak nyújtott összegeket inkább intézményfejlesztésre, mint prevencióra, gyógyításra használták fel, amit nem tart pozitív lépésnek. Reméli a jövőben az eurókat másként, eredményesebben költi el a magyar kormány.
A 2014-2020 között az egészségügyre koncentrálnak. 21.9 millió eurót kívánnak kutatásra és informatikára fordítani. Az összegből pályázat útján – erről csak kevesen tudnak – civil szervezetek, egyesületek, köztestületek stb. részesülhetnek. A tagállami támogatás akár 50-85%-os lehet.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!