Egészség-gazdaság: nem rózsás a helyzet

Míg Közép- és Dél-Európában, így Magyarországon is drasztikus „kasszamegvágások" jellemzik az egészségügyet, addig a kontinens nyugati részén csak mérsékelt korlátozásokat tapasztalni, északon pedig még fejlesztési forrásokra is van pénz. A nem túl rózsás magyar helyzet okairól, a kilábalás esélyeiről is szó volt a szerdán kezdődött, kétnapos VI. IME-META Országos Egészség-gazdaságtani Konferencián.

A gazdasági növekedés már 2006 óta tartó és várhatóan még jövőre is érvényes stagnálása kiélezi az elosztási harcot: vesztese többek között az egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok – vázolta fel a magyar gazdaság általános helyzetét Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter, a Nemzeti Banki ex-elnöke. A Corvinus Egyetem jelenlegi tanszékvezetője szerint nem szerencsés az sem, hogy a jövedelmi és adópolitika csak a társadalom 30-40 százalékának kedvez, az adatok azt mutatják, hogy a lakosság 60-70 százalékának a nettó jövedelme csökken, tehát kiéleződnek a társadalmi konfliktusok. A jövőbeni növekedést és fejlesztést gátolja az is, hogy a környező országokhoz képest is gyenge a külföldi tőkebeáramlás, és a fő piaci stratégia az alkalmazkodás, valamint a túlélés. Bod Péter Ákos úgy vélte az egyetlen „jó hír", hogy a túlélők versenyképessége a tapasztalatok szerint nem romlott.

A volt miniszter szerint a magyar gazdaságpolitika különútjának eredményessége megkérdőjelezhető, hiszen a meghirdetett célok, így például, a „megszorítás helyett elrugaszkodás", a „ne a kisember fizessen", a „nemzetközileg versenyképes adórendszer" a tapasztalatok szerint nem jöttek be. Bod Péter Ákos szerint az oktatás és az egészségügy államosítása is nagyon kockázatos és költséges, eddig nem jelentek meg olyan elemzések, amelyek alátámasztanák, hogy valóban költséghatékonyabban működnek-e majd így az ágazatok.

A jövő évi költségvetési tervezet sem bíztató, hiszen az ex-miniszter szerint például csak az államadósság törlesztésére az idei 1162 milliárd forint helyett 2013-ban már 1325 milliárdot kell fizetni. Eközben a gyógyszertámogatásra fordítható forrás 277 milliárdról 198-ra csökken és befagyasztják a szociális kiadásokat is, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut például táppénzre, illetve munkanélküli ellátásokra.

Persze nemcsak Magyarországon, hanem Európában is muszáj a döntéshozóknak szembenézniük a gazdasági válság miatt a szűkebb keretekkel. Dózsa Csaba egészségpolitikai szaktanácsadó előadásában hangsúlyozta: a kontinens legtöbb országában is a magyarhoz hasonló eszközökkel próbálják úgy csökkenteni az egészségügy kiadásait, hogy közben ne romoljon, sőt akár javuljon a hatékonysága. Az unió országaiban végzett idei felmérés szerint máshol is csökkentik a kórházi finanszírozást, a béreket, megvágják a gyógyszerkasszát, szűkítik az ellátási csomagokat és a hozzáférést, a betegek kárára változtatják a kockázat-megosztást, valamint Európában is megfigyelhető az ágazatban egyfajta egységesítés, centralizáció. A tapasztalatok szerint viszont a lépéskényszert számos ország arra is felhasználja, hogy bevezeti azokat a reformokat, amelyeket korábban halogatott.

Dózsa Csaba a felmérés alapján kijelentette, még válság idején is vannak kitörési pontok. Ilyenek lehetnek például a belső hatékonysági tartalékok, amelyeket mielőbb fel kell tárni. Példaként említette az aktív fekvőbeteg-ellátás további koncentrációját, hatékonyabb ellátási formákat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a magánforrások bevonásának további lehetőségeit, valamint a még rendelkezésre álló uniós források bevonásának felgyorsítását. A szakember szerint további kiaknázható lehetőségek rejlenek például a betegút szervezés, a rehabilitáció fejlesztésében és általában is a kórházi ellátásokat kiváltó ellátási formákban.

Az egészségügyi ágazaton belül a legnagyobb vesztes a gyógyszerkassza, hiszen már idén jóval kevesebb pénz jut támogatásra mint tavaly (370 milliárd helyett 276 milliárd), sőt a kormány egy májusi határozattal újabb 10 milliárd lefaragására adott utasítást. Mindezt Nagy László, az MSD Magyarország képviseletében mondta el. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a jövő évi tervezet szerint a kassza már csak 198 milliárd forint lesz a céltartalékkal együtt és előirányoztak további 40 milliárd kiadáscsökkentést. Ráadásul, ha a kassza mégis átlépne egy limitet (230 milliárd), akkor a gyártókkal a teljes túlköltést megtéríttetnék. A szakember hangsúlyozta azt is, hogy a 2013-as terv szerint az idén eldöntött egészségügyi béremelést a fekvő- és járóbeteg-ellátásra fordítható források megkurtításával kívánják jövőre biztosítani.