Egészségügyi béremelés: a pártok értékelése

Az MSZP szerint bizonytalanok a kedden bejelentett egészségügyi bérrendezés forrásai. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető sajtótájékoztatón azt mondta: minden megvalósuló béremelés jó az egészségügyi ágazatnak. A kedden ismertetett kormányzati tervekkel kapcsolatban viszont úgy foglalt állást, hogy finanszírozásuk bizonytalan, így a kabinet szándéka az időnyerés lehetett.

A kormány a béremelésből 15 milliárd forintot a népegészségügyi termékdíjból, a chipsadóból akar fedezni, csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az hoz majd ennyi bevételt - hangsúlyozta. Ugyanennyi pénzt szerkezeti átalakításoktól vár a kormány, az MSZP elnöke szerint azonban félő, hogy ez ész nélküli kórházbezárásokat, dolgozók elbocsátását jelenti. Kitért arra is, hogy európai uniós forrásokból nem lehet hosszú távú béremelést végrehajtani.

"Komolytalan" források helyett a kormánynak törvényi, költségvetési garanciát kell adnia a béremelésre - jelentette ki Mesterházy Attila, azt is javasolva, hogy az Országgyűlés tartson vitanapot az egészségügy gondjainak megoldásáról, a források lehetséges bővítéséről. Problémának nevezte, hogy a kormány továbbra sem állt elő olyan tervvel, amely lehetővé teszi a lépcsőzetes bérrendezést a következő évekre, mint ahogyan az például Lengyelországban és Litvániában megtörtént.

Mesterházy Attila azt is kiemelte, hogy legutóbb tíz évvel ezelőtt, a szocialista kormány hajtott végre jelentős béremelést az egészségügyben, a mostani problémák zöme pedig az elmúlt két esztendőben keletkezett. Elmondta: a Fidesz bár a kampányban több pénzt ígért az egészségügyben dolgozóknak és az egészségügyi intézményeknek, a kormányváltás óta folyamatos a forráskivonás az ágazatból, a kabinet pedig az állandó vészjelzések - például a rezidensszövetség és az orvosi kamara figyelmeztetése - ellenére sem változtatott ezen, az egészségügy így katasztrofális helyzetbe jutott: a kórházak fizetésképtelenné válnak, eszközeik elavulnak, nőnek a várólisták, a bérfeszültség óriási, és egyre több orvos és ápoló vándorol el az országból.

Jobbik: elnagyoltak az egészségügyi dolgozók bérfejlesztéséről szóló kormányzati szándékok
A Jobbik szerint az egészségügyi dolgozók bérfejlesztéséről szóló kormányzati szándékok elnagyoltak, "hemzsegnek" a bizonytalansági tényezőktől és számos egészségügyi dolgozót kihagynak az emelésre érdemesek köréből. Gyenes Géza országgyűlési képviselő, az Országyűlés Egészségügyi bizottságának alelnöke kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a Fidesz-kormány az egészségügyi dolgozók béremelésének fedezeteként olyan forrásokat jelöl meg, melyeket egyúttal más célok finanszírozására is szán.

Mint kifejtette: az egészségügyi termékdíjból várt 15 milliárd forint az idei költségvetési bázisösszeget tavalyhoz képest nem emelték, a beígért szerkezeti átalakítás pedig várhatóan további forrásokat von el, és nem fogja hozni az ebből remélt újabb 15 milliárd forintot. A bérfelzárkóztatásra elkülönítendő 30,5 milliárd forint kevés. Ahhoz ugyanis, hogy minden dolgozó megkapja jussát, ennek az összegnek csaknem négyszeresére lenne szükség - jegyezte meg az ellenzéki képviselő, aki szerint a kormányzat által felkínált emelés a rezidensek által jogosan követelt összegnek körülbelül harmada. Továbbá az alapbér-emelés – a kormány szándékai szerint, de a Munka törvénykönyvével ellentétesen – az ügyeleti díjba nem számít bele, így a dolgozók jogos fizetéstől esnek el.

Gyenes Géza a javaslat nagy hiányosságának nevezte, hogy az a bérfejlesztésből körülbelül 10 ezer egészségügyi dolgozót kihagy. Így nem jár emelés sem az alapellátásban dolgozó szakdolgozóknak és asszisztenseknek, sem az orvosi hivatást alapellátásban vagy kórházi ellátásban vállalkozási tevékenység keretében végzőknek, sem pedig a mentést ellátó egészségügyi dolgozóknak.

Kifogásolta, hogy az emelés törvényi hátterét nem dolgozták ki, azt Szócska Miklós államtitkár szerint is legkorábban nyár végére tudja kimunkálni a kormány. Hiányzik továbbá az a megígért garancia is, mely alapján a bérfejlesztés további lépéseivel a hazai egészségügyi fizetések felzárkóztathatók lennének a többi európai ország béréhez - sorolta. Kijelentette: a Jobbik ragaszkodik a 2012-es költségvetési vitában benyújtott javaslatához, hogy az egészségügyi dolgozók itthon tartása érdekében szükséges bérfejlesztéshez a kormányzat teremtse elő a szükséges összeget, a bérfejlesztés további lépcsőit pedig garantálja törvényben.

LMP: kevés a harminc milliárd az egészségügyi béremelésre
Az LMP véleménye szerint az egészségügyi béremelésre szánt harmincmilliárd forint kevés ahhoz, hogy itthon tartsák az orvosokat és nővéreket – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szilágyi László. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagja úgy fogalmazott, hogy az összeg „megalázóan kevés" és nem állítja meg az elvándorlási folyamatokat. A képviselő kijelentette, már idén is ennek az összegnek a dupláját vagy a tripláját kellene béremelésre költeni.

Szilágyi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a béremelés forrása is bizonytalan, mert a kabinet 15 milliárd forintot a chipsadóból, 15 milliárd forintot pedig a kórházi átalakításokból akar előteremteni. „Én azt gondolom, hogy mind a kettő olyan, mint a kutya vacsorája" – jelentette ki a képviselő, aki szerint problémát okozhat, hogy ezek a bevételek nem érik el az elvárt szintet.

Problémásnak nevezte azt is, hogy az alapellátásban dolgozók nem részesülnek a béremelésből, miközben – véleménye szerint - éppen ezen a szinten jelentkeznek a legnagyobb ellátási problémák.

Végül hangsúlyozta, hogy most egyszeri emelésről van szó, miközben nincsenek életpályamodellek. A politikus hozzátette, leginkább azzal lehetne itthon tartani az orvosokat és nővéreket, ha megmondanák nekik, hogy tíz évre előre milyen perspektívák várnak rájuk. A képviselő kitért az LMP elképzelésére, hogy az egykulcsos adórendszer felszámolásával, a progresszív adózás bevezetésével komoly forrásokat lehetne felszabadítani, amelyeket a közszolgáltatásokra lehetne költeni.