Megyénként egyetlen, a fővárosban pedig öt nagy intézmény alakulna az integrációval.
A kórházak integrációja céljából jövő héten egyeztetések kezdődnek, amelyeken az érintett kórházigazgatókon kívül a GYEMSZI, az OTH, az OEP munkatársai vesznek részt. A találkozók kifejezetten szakmai megbeszélések lesznek – közölte ma egy sajtóbeszélgetésen Zombor Gábor. Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta, hogy megyénként egyetlen, míg a fővárosban öt nagy kórház lesz, ami alá betagozódnak a megyei, illetve a fővárosi intézmények. Hogy pontosan mi lesz az elnevezésük, és minden „alintézmény/telephely" vezetője is a helyén maradhat-e – erre a kérdésünkre pontos választ nem kaptunk, de annyit jelzett az államtitkár, hogy az integráció nem jelenti automatikusan a vezetői állások megpályáztatását vagy a jelenlegi vezetők cseréjét. Az átszervezések az egyetemi klinikákat is érintik, így ők is részt vesznek az államtitkár cselekvési terve szerint február végéig tartó egyeztetéseken.
Az új struktúrának a tervek szerint áprilistól kellene majd működnie, március végéig pedig konszolidálják az intézmények adósságállományát. Mindehhez támogatást kapott az ágazatvezető a korábbi, stratégiai kérdésekkel foglalkozó kormányülésen.
Zombor Gábor ígérte, hogy a kórházmenedzsment esetében szakmai kérdésekbe nem szólnak bele (a vezetők nem lesznek olyannyira függésben a GYEMSZI-től, mint korábban), ám a gazdálkodás és a humánerő-forrás területén a GYEMSZI – majd az utódjaként a március elsejétől működő Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) – jóval nagyobb szerepet kap az eddigieknél (például nem fogja engedni, hogy az intézmények egymástól „lopkodják" az orvosokat). Bár ezt az államtitkári ígéretet nehéz forintokra váltani képzeletben, az biztos, hogy a GYEMSZI nagyobb térnyerése az adminisztratív ügyekben létszámfelesleget fog generálni az intézményekben, ennek nagyságrendjét egyelőre senki sem tudja megbecsülni. Lesznek azonban álláskeresők a GYEMSZI-nél is, ugyanis a leendő ÁEEK-et is karcsúsítják, és nyolcszáz helyett mindössze 230-240 fő fog a kórházak működtetésén dolgozni a központban.
A fővárosi öt nagy kórházcentrumot a sürgősségi ellátásra való alkalmasság alapján fogják kialakítani. Az az intézmény számíthat vezető szerepre, amely egy megyei kórház adottságaival rendelkezik, vagyis multidiszciplináris ellátást tud nyújtani, ráadásul egy telephelyen. Egyelőre két ilyen intézmény sejlik a fővárosi palettán: a Szent István Kórház és az Uzsoki.
Mint az államtitkár elmondta, az országos kórházi integráció és átszervezés alapadata az lesz, hogy mekkora az egy főre jutó átlagos finanszírozás az adott területen. Ez ugyanis nagyon eltérő, erről több tanulmány is megjelent már, köztük éppen a GYEMSZI jelenlegi főigazgatójától.
Az átalakítás nem egyszerre fog végbemenni, hanem fokozatosan. Az alapesetekkel/alapszakmákkal kezdik, ami azért nem kis horderejű lépés, hiszen az összes ellátás jelentős részét ezek a teszik ki, s ráadásul éppen a magasabb ellátást nyújtani képes klinikákon is elég magas a számuk. A kórházak „kontingenseket" kapnak, a járó- és fekvőbeteg kassza átjárhatóságát pedig megkönnyítik.
Nem fogják finanszírozni azokat a más formában elszámolni próbált beavatkozásokat, amelyeket egynapos sebészet keretében is el lehet végezni, sőt: az egynapos sebészetet tvk-mentessé kívánják tenni, azaz, nem korlátoznák az elvégezhető beavatkozások számát.
Zombor Gábor hangsúlyozta, az átalakítást el kell indítani, és a csökkenő adósság irányába kell mutatniuk a változásoknak, sőt: akár az adósság lenullázódása felé. A teljes átalakítás kifutására hosszabb időben gondolkodnak.
Kiderült az is, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal erősödni fog, akárcsak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amely új feladatokat is kap: a teljes finanszírozás mellett a betegút- és ellátásszervezés is a feladata lesz.
Csökkentik a várólistát, kiemelt terület az onkológia
Az egészségügy irányítói számára a másik fontos téma a várólista csökkentése: tavaly egymilliárd forintot, idén további ötmilliárd forintot kapnak az intézmények, elkülönítetten, csak erre a célra felhasználhatóan.
A várólisták még mindig sok valótlan adatot tartalmaznak, s nagy a szórás mutatkozik a várakozási időket tekintve a kórházaknál – ennek okát vizsgálják, jelezte az államtitkár. Azt is elmondta, hogy az OEP és a szakállamtitkárság munkatársaiból álló grémium minden várólistát felülvizsgál, megkeresik egyenként a betegeket, és pontosításokat végeznek.
A már kiosztott egymilliárd forintból (amely a tavalyi miniszteri keret terhére történt) 1500 nagyműtétet tudnak végrehajtani (csípő-, térdprotézis, gerincstabilizálás) az intézményekben, az ötmilliárd forint felhasználását pedig elkezdik tervezni. Ennek része, hogy az elképzelések szerint az OEP országos szinten szerzi be a beültetendő eszközöket, vagyis központosítják a beszerzéseket, sőt: a Pénztár fogja irányítani a pénz felhasználást az intézmények között.
Az ez évi többletforrás nagyjából a kétharmadát lefedi a várólistának, és nem elképzelhetetlen majd újabb támogatás elnyerése, hiszen itt pontosan kimutatható, mire költik, mi a hozadéka a támogatásnak.
Változás lesz a nagyértékű diagnosztikai eljárásoknál, erről azonban csak annyit árult el Zombor Gábor, hogy ezeket szakmaspecifikusan fogják vizsgálni, kiemelt terület lesz az onkológia.
Az onkológiai betegek gondozására jóval nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni, ugyanis kevés az olyan daganatos beteg, akit az európai standardok szerint követnek. Miközben nagy mértékben emelkednek az onkológiai ellátás kiadásai, az eredmények nem mutatkoznak a betegek gyógyulásában, túlélésében.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!