Egy gombnyomásra megjelenik a múltunk

Képzeljük el azt a helyzetet, hogy valaki összeesik a strandon, az eszméletlen beteg közelében se hozzátartozó, se papír, csak egy távoli ismerős, aki a beteg nevét és a lakcímét tudja. Mire azonban beérnek a beteg lakásától akár több száz kilométerre lévő helyi kórházba az orvosok, már pontosan ismerik a beteg összes kórelőzményét, korábbi leleteit, azt, hogy milyen gyógyszereket szed, tehát tökéletesen el tudják dönteni, kell-e, és ha igen, milyen sürgősségi beavatkozás. A sci-finek hangzó történet másfél év múlva valóság lesz, ugyanis a tervek szerint 2017. első negyedévében lezárul az egészségügy legjelentősebb informatikai fejlesztése, amelynek köszönhetően valamennyi államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltató elektronikusan összekapcsolódik. Az ezt a célt szolgáló, összesen 10 milliárd forintos három uniós projekt egyikét, a TIOP-2.3.1-et mutatták be szerdán egy konferencia keretében az egészségügyi államtitkárságon.

A tervek szerint a kórházak, rendelők, háziorvosok, patikák és természetesen maguk a betegek is, egy központi adatbázisról, pontosabban egy úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT) kérdezhetik le az érintett egészségügyi ellátásával kapcsolatos információkat. Például megnézhetik, hogy a beteget hol, mikor, ki és mivel kezelte, milyen recepteket írtak fel neki, mi áll az eddigi leleteiben, zárójelentésekben. De akár a korábban készült CT, MR röntgenfelvételeket is vizsgálhatják, ugyanis, a központon keresztül a felvételt készítő kórházak szintén rendelkezésre bocsátják ezeket az elektronikus érben.

Az informatikai fejlesztés része, hogy a jelenlegi papíralapú recepteket elektronikus receptek (e-receptek) váltják fel. Tehát az orvos a központi rendszerbe írja be a rendelvényt, a patikák pedig onnan hívják le, és adják át a betegnek, miután az azonosította magát. A konferencián hangsúlyozták, hogy természetesen azoknak, akiknek nehézséget okoz az új technika, továbbra is biztosítják a hagyományos receptkiváltási módot.

Az informatikai térben minden betegről lesz úgynevezett e-profil, ide rögzítik az érintettől a rá jellemző, ritkán változó egészségügyi adatokat, például a vércsoportját. A különböző alkalmazások lehetővé teszik azt is, hogy a betegek orvosi dokumentumai nemcsak saját maguk, de a kezelőorvosok számára is bárhol, bármikor elérhetőek lesznek. Így elvileg egy krónikus betegnek sem kell majd többdossziényi egészségügyi dokumentumot magával vinnie, amikor orvoshoz megy. A beutalás is sokkal olajozottabban történhet, hiszen a háziorvos az elektronikus térben láthatja majd, hogy hol van lehetőség legkorábban elvégezni például egy CT vizsgálatot, így az e-beutalót már napra és helyre pontosan tudja kitölteni. Tehát nem a betegnek kell telefonálgatnia és időpontot kérnie és esetleg feleslegesen várnia.

Sas Tibor, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakmai vezetője a projekt bemutatásán hangsúlyozta, hogy természetesen minden érintettnek, betegnek joga lesz eldönteni, hogy mely egészségügyi adatait kivel osztja meg, hiszen ezek az adatok jogilag nagyon „érzékeny" információknak számítanak. A rendszer része lesz tehát az úgynevezett digitális önrendelkezés, ahol mindenki bejelölheti akár azt is, hogy senki nem láthatja az adatait. A konferencia előadói közül azonban többen is aláhúzták, hogy az adatok szabályozott áramlása sokkal biztonságosabbá és jobbá teheti az ellátás színvonalát.

Mészáros János, helyettes egészségügyi államtitkár például arról beszélt, hogy a betegek maguk is megkönnyíthetik az e-recepttel, e-beutalóval, e-leletekkel, és e-zárójelentésekkel a saját betegútjukat. Szentes Tamás, az ÁEEK helyettes főigazgatója pedig az e-egészségügy ellátás színvonalát növelő hatásáról szólt. Felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy nagyon fontos mindehhez a változáshoz a jogi környezet, a megfelelő jogszabályok meghozatala és a képzés is, hiszen fontos, hogy a felhasználók élni tudjanak a elektronikus egészségügyi tér lehetőségeivel.