Elégedetlen a MEOSZ a törvénymódosítással

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint érdemben nem javítja az érintettek helyzetét, nem állítja meg az elszegényedésüket és nem orvosolja az őket ért igazságtalanságokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény tegnapi módosítása. A Szövetség októberben több olyan intézkedést is javasolt a kormánynak, amelyek kismértékben javíthattak volna a megváltozott munkaképességű emberek helyzetén, és sajnálja, hogy ezek közül csupán két javaslat került be a most elfogadott módosításba - tudatták közleményben.

A MEOSZ örül annak, hogy figyelembe vették a javaslatát és januártól már nemcsak öt, hanem akár tizenöt évet is figyelembe vesznek a rehabilitációs és rokkantsági ellátások feltételéül szabott biztosítási idő vizsgálatánál. A módosításnak köszönhetően vélhetően már nem fognak ellátás nélkül maradni mindazok, akik több tíz éves munkaviszonnyal rendelkeznek ugyan, de betegség, munkanélküliség vagy épp gyermekvállalás miatt a leszázalékolást megelőző időszakban nem tudtak elegendő biztosítási időt szerezni. A Szövetség üdvözli azt is, hogy a jövőben a fogyatékossági támogatásban részesülőknek nem kell külön felülvizsgálaton átesniük ahhoz, hogy támogatott foglalkoztatásban vehessenek részt. A MEOSZ ugyanakkor azt is kérte, hogy ezt a fogyatékosságuk miatt magasabb összegű családi pótlékban, árvaellátásban és vakok személyi járadékában részesülők is megtehessék, de ez sajnos nem került be a most elfogadott jogszabályba.

Hiába javasolta a Szövetség, nem emelik meg az ellátások felső összeghatárát sem, pedig azok sok esetben rendkívül alacsonyak. Az új rokkantsági ellátások átlaga 55 ezer, a rehabilitációs ellátásoké pedig 37 ezer forint, a két éve megszüntetett rokkantnyugdíj átlagos összege ezzel szemben 70 ezer, a rehabilitációs járadéké pedig 73 ezer forint volt. A munkavállalás ellen hat, ezért a szervezet kérte a rokkantsági ellátás jövedelemkorlátjának eltörlését és javasolta azt is, hogy – foglalkoztatásukat ösztönzendő – azok is kaphassanak rehabilitációs kártyát, akiknek legalább 33%-os az egészségkárosodásuk.

A Szövetség azt is kezdeményezte, hogy csak a kategóriát átlépő, tényleges állapotjavulás esetén számolják újra az érintettek ellátását, jelenleg ugyanis ez állapotromlás és -javulás esetén is megtörténik, ami sok esetben a több évtizedes munkával megalapozott, 80-100 ezer forintos korábbi rokkantnyugdíjak megfeleződését eredményezi.

A MEOSZ kérte, hogy az érintettek a felülvizsgálatok megfellebbezésének bírósági szakaszában is kaphassanak ellátást, mert jelenleg a több évig elhúzódó perek alatt semmi nem jár, sokan pedig emiatt nem tudnak élni a jogorvoslattal.

A Szövetség arra kéri a kormányt, hogy fontolja meg a javaslatait, mert azokkal mérsékelhető lenne az új ellátó- és felülvizsgálati rendszer okozta elszegényedés és növelhető lenne az érintettek foglalkoztatottsága.