• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Elképzelhető a szakorvosi minimálbér kiterjesztése

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

A korábban végzett szakorvosok a rezidensekre vonatkozó feltételekkel kaphatnának támogatást.

Minderről Bélteczki János tájékoztatta a Weborvost, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke ugyanis részt vett azon a szakmai egyeztetésen, amelyet az egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor tartott tegnap.

Több témát érintettek, köztük a szakorvosi minimálbért, amely fontos szerepet játszik abban, hogy a rezidens ösztöndíj lejárta után ne legyen kevesebb a fiatal szakorvosok fizetése. Jelenleg a tárcánál számolják, mekkora költségigénye lenne a szakorvosi minimálbérnek, ám azzal is tisztában vannak, hogy a bevezetendő bérminimum újabb feszültséget kelthet, ezúttal a fiatal és a korábban végzett szakorvosok között. Ezért a bérminimum kiterjesztése is felvetődött, vagyis az, hogy ne csak a frissen végzett szakorvosok kaphassák meg, hanem az alkalmazotti státuszban dolgozó, korábban végzett orvosok is. Ennek érdekében nekik is vállalniuk kell a rezidenspályázatok bizonyos feltételeit. Ilyen például a hálapénz elutasítása, az állami egészségügyi rendszerben való munkavállalás, s az, hogy meghatározott ideig nem mennek külföldre dolgozni.

A háziorvosok helyzetére térve Bélteczki János elmondta, hogy az egészségpolitika továbbra is preferálja a vállalkozói formát, de gondolkodnak az alapellátás állami feladatként való átvételében, ugyanis úgy látják, az önkormányzatok inkább ódzkodnak a feladattól. Készül az alapellátási törvény, amit hamarosan társadalmi vitára bocsát a tárca.

Markánsan visszatérő panasz az államtitkárság felé, hogy a közfinanszírozott fogorvosi rendelőkben keveredik a magán- és a közellátás. Ezért az államtitkárság profiltisztítást kíván ezen a területen végrehajtani. Ez nem azt jelenti, hogy gátolni akarják a fogorvosi magántevékenységet, ám csak elkülönülten, a közfinanszírozott rendelési időtől teljesen eltérő időben végezhetnének magánellátást az egyébként közfinanszírozásban részesülő fogorvosok.

Az egészségügy átalakításáról március végéig kell a koncepciót letennie az államtitkárságnak a kormány asztalára, ebben kell felvázolnia, mekkora ellátórendszer mekkora forrásigénnyel jár – mindez a megyei , fővárosi egyeztetések után derülhet ki. Ismét cáfolta, hogy 8-10 ezer ember elbocsátására készülnének, de jelezte, hogy nyilván az elfogadott kapacitás nagysága fogja meghatározni az ágazat munkaerőigényét.

Bélteczki János lapunk kérdésére, miszerint hogyan értékelte a megbeszélést, így válaszolt: „Enyhe rosszallásra számítottam, mert ehhez szoktam hozzá az elmúlt ciklusban, akkor ugyanis elmarasztalás járt a kritikai megnyilvánulásokért. Most azonban kellemesen csalódtam: az államtitkár elmondta, hogy nem zavarja a kritika, mert így legalább mindenki értesülhet problémákról, beleértve a döntéshozókat, az állami költségvetés felett őrködőket is. Ezt jó volt hallani" – tette hozzá a MOSZ elnöke.