Ellátásszervezés: gőzerővel folyik a munka

A korábban tervezett kilenc helyett immár biztosan nyolc ellátási térségre osztják az országot. A változás hátteréről Imre László főigazgató-helyettes, a GYEMSZI Egészségszervezési és Finanszírozási Főigazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy az első elképzelés során a Nyugat-Dunántúlt két kisebb térségre bontották, ám ezt később módosították. A jelenleg elfogadott térséghatár kompromisszumokat tartalmaz ugyan az utazási idő tekintetében, de így volt teljesíthető az a követelmény, hogy a szakmák többségében az ellátás teljes palettája az alapszinttől a legmagasabbig rendelkezésre álljon.

A főigazgató-helyettes nemrégiben az IME konferencián beszélt arról, hogy öt térségben a tervezett határok meglehetősen jól lefedik az ellátást, ugyanakkor a megyék vizsgálatakor jelezte, hogy például Fejér, Heves, Nógrád, Szolnok megye esetében elég magas a betegelvándorlás, és ebből is magas a fővárosi irányú betegmozgás. Lapunk megkérdezte, milyen okok állhatnak emögött, illetve ezeket a betegutakat hogyan tudják kezelni az ellátás szervezése során.

– A Pest megyével határos megyékből sokan Budapesten keresnek megoldást egészségügyi problémáikra. Valószínű, hogy a földrajzi közelség és a hagyományok, például a Budapestre ingázás, hozzájárultak a szokás kialakulásához. Kívánatos lenne, hogy a térségben a betegeket a lakhelyükhöz közel eső kórházakban lássák el, azaz enyhüljön a jelentős betegelvándorlás okozta aránytalan terhelés a fővárosi egészségügyi ellátórendszer egyes pontjain.

Paradox, hogy néhol egészen kiváló kórházak környékéről is jelentős betegmigráció mutatkozik, ugyanakkor másutt nagy nehézségek árán fenntartható kiskórházak megmaradásáért akkor is komoly civil összefogás alakul ki, ha 20-30 perces közelségben egy szakmailag kifogástalan szolgáltató vehetné át a feladatot – fogalmazott válaszában Imre László.

Előadásában többek között kiemelte a három, Budapestet felosztó központi térség kezelésének problematikáját. A fővárosban jelenleg ugyanis jóval nagyobb egyenlőtlenségek állnak fenn a három központi térség kapacitásai között az ország többi részéhez képest. Példaként említette a budai oldalt, ahol az országos átlagnál jóval alacsonyabbak gyermekgyógyászati vagy baleseti sebészeti ágyszámai. Ezekben a szakmákban a budai oldal egyelőre nem képes önellátásra – noha távlatilag ez a cél, tette hozzá Imre László.

Február 20-ig el kell készítenie a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások és az azokhoz tartozó ellátási területek felosztására irányuló teljes javaslatot a GYEMSZI-nek, ezért gőzerővel folyik a munka a szervezetnél. A kapacitásokat egyeztették a szolgáltatókkal, és megvitatták a változtatási javaslatokat is, tudtuk meg. Jelenleg térségenként állítják össze a szolgáltató- és szakmatérképet, amelyhez matematikai optimalizáció révén rendelik majd hozzá az ellátandó területet és populációt. A januárban kialakuló térségi elrendeződéseket még széles körben egyeztetik, és ezek lezárulása után alakul ki a végleges javaslat.