Előbb államosítanak, utána szabnak

Újabb gombócot készül bekapni az egészségügyi irányítás, holott még a régit csócsálja, fogalmazott Szilágyi László LMP-s képviselő a parlament mai egészségügyi bizottsági ülésén utalva az egészségügyi államosítás újabb fordulójára. Másképp látja ezt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint jobb előbb átvenni az intézményeket, majd utána átvinni a rendszeralakító intézkedéseket.

A bizottság ülésén ugyanis a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat került terítékre. Ezzel is alátámasztani igyekezett a korábbi javaslat – mely szerint előbb csak 43 települési intézményt vennének át május elsejétől, s jövő évtől 10 újabbat – felülírását: ugyanis a jelenlegi jogszabálytevezet szerint 55 intézménnyel (városi kórházzal és a városi kórházhoz kapcsolt járóbeteg-ellátóval) számolnak.

Az államtitkár azt állította, hogy a jogszabálytervezet kidolgozásakor figyelembe vették a korábbi államosításnál mutatkozó problémákat, így új, eltérő elemeket is bevettek a korábbi jogszabályhoz képest. Mindenképpen gondot okoz a kiszervezett feladatok áttekintése, eddigi tapasztalataik szerint zűrzavaros a helyzet az átvételkor, ám most már rálátnak a szerződésállományra az állami intézményeknél. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy az államosítás nem befolyásolhatja a betegellátást, a napi működést, ezért nem nyúltak például a területi határokhoz, illetve a finanszírozáshoz. A bírósági végrehajtásokat három hónapra felfüggesztik az átvételre kerülő intézményeknél, nehogy úgy járjanak, mint a korábbi körben, amikor utolsó pillanatokban tudtak vagyonelemeket megmenteni.

Az intézmények egészségügyi ellátásból eredően keletkezett, május elsején élő adósságállományát, fizetési kötelezettségét július 15-től veszi át az állam. Tudatos tartozásmenedzsment jellemzi a mai vezetést, szögezte le Szócska Miklós, bizonyítékként a jelentősen csökkent kinnlevőséget hozta fel. Mint tájékoztatásából kiderült, negyedéven belül létrehozzák a GYEMSZI-ben azt a kontrollingrendszert, amely alkalmas lesz az adósság alakulásának követésére, valamint munkaerő-állomány követésére a kincstári adatok alapján.

Nem akarnak egyetlen ingatlant sem dobra verni, inkább például gyógyturizmus célű hasznosításban gondolkodnak, de mindenképpen az egészségügyi fejlesztésére kell fordítani a célvagyont, szögezte le.

Rendezik az önkormányzat állományában az egészségügyi intézmények irányításával, felügyeletével foglalkozó munkatársak továbbfoglalkoztatását. Ha valamelyikük munkája feleslegessé válik, úgy a GYEMSZI-nek kell a végkielégítést kifizetni, mondta Szócska Miklós, jelezve, nem hiszi, hogy ma felesleges munkaerő lenne az egészségügyben. Ez a jogszabály is kötelezően előírja az átvett intézmények főigazgatóinak, igazgatóinak pályáztatását a vezető posztért.

A neki címzett kérdések, vélemények kapcsán elismerte, hogy kevés idő maradt a jogszabály-tervezet véleményezésére, valamint azt, hogy információhiány mutatkozik a „célállapottal" kapcsolatban az érintettek körében, de ígérete szerint dolgoznak az „információs rés betömésén".

Bejelentette, hogy a kényelmes és lusta, esetleg tudatlan betegek miatt bevezetik a sürgősségi kapuőr szerepet a sürgősségi ellátásban, amihez anyagi ösztönzőt is társítanak az intézmények számára. Ezzel szeretnék elejét venni annak, hogy a betegek indokolatlanul terheljék az sbo-k munkáját.

Hogy a mostani átvétel is rejt néhány nehéz kérdést, arra Cserháti Péter helyettes államtitkár világított rá: például az első körben átvett intézmények (43) közül mindössze öt működött gazdasági társasági formában, míg a most az 55-ből 17(!), ami bonyolítja a dolgokat. Ráadásul túl sok egyszerre a felálló rendszerre szakadó feladat, ezért néhányat átütemeznek: így lényegében most nem lépnek életbe az új betegutak, tehát az új rendszer bevezetése tolódik július elsejéig, s ezzel együtt késnek az új finanszírozási szerződések is.

Egyelőre csak országos várólista lesz, amelynek monitoringozása az OEP feladata lesz és várhatóan július 1-ig készül el, derült ki a helyettes államtitkár szavaiból.

A bizottság többségi igennel (az MSZP és a Jobbik képviselői nemmel szavaztak) általános vitára alkalmasnak tartotta a települési kórházak és a hozzájuk kapcsolat rendelőintézetek május elsejétől állami kézbe történő átvételéről szóló jogszabályt.