Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

Az egészségügyi szakdolgozók idén novemberben esedékes 8 százalékos béremelését előrehozták január 1-re - jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdán, budapesti sajtótájékoztatón, miután újabb sztrájktárgyalási forduló zajlott a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között.

Balog Zoltán a találkozó után közölte, a tárgyalások eredményeként módosították azt a bérmegállapodást, amelyben korábban megállapodtak. Ennek a lépésnek két oka volt - mondta -, az egyik, hogy az ország gazdasági teljesítménye lehetővé teszi ezt, a másik pedig, hogy ezzel a lépéssel is szeretnék elismerni az egészségügyben dolgozók munkáját.

A miniszter emlékeztetetett, hogy a 2016 nyarán állapodott meg a kormány és a reprezentatív szakszervezetek a többlépcsős egészségügyi szakdolgozói, illetve orvosi bérfejlesztésről. Így 2016 szeptemberében az orvosoknak bruttó 107 ezer forinttal, míg tavaly novemberben további bruttó 100 ezer forinttal emelkedett az alapbére, a rezidensek bére tavaly novemberben 50 ezer forinttal emelkedett. A szakdolgozók alapbére 2016 őszétől átlagosan 26,5 százalékkal nőtt, tavaly novemberben 12 százalékkal.

A következő lépcső idén novembertől lett volna esedékes egy 8 százalékos emeléssel, ezt hozta most előre a kormány - emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy a jövő év novemberében további 8 százalékos béremelésre számíthatnak a szakdolgozók. Az előrehozott béremeléssel így 2016 szeptembere és 2018 januárja közötti időszakban a szakdolgozói átlagbérek 53 százalékkal emelkedtek. Kiemelte, hogy a mentődolgozók idén januártól külön is kaptak 10 százalékos béremelésüket, és rájuk is vonatkozik az előrehozott 8 százalékos szakdolgozói béremelés.

Balog Zoltán példaként elmondta, egy 4-6 éves munkaviszonnyal, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápoló bére a 2016 januári 268 607 forinthoz képest most 382 354 forintra emelkedik, a következő béremeléssel pedig 412 900 forint lesz.

Balog Zoltán elmondta, a mostani döntés 80 ezer szakdolgozót érint, költségvetési vonzata 19 milliárd forint. Kiemelte, a munkavállalók február 20-án, bérkülönbözet formájában fogják megkapni az emelést, majd márciustól már az emelt alapbért utalják számukra.

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, "a legnagyobb eredményt" érték el, a kormány megértette azokat az érveket, amelyeket felsorakoztattak a tárgyalások során. A szakszervezeti vezető elmondta, a bérmegállapodás módosítására azért volt szükség, mert az amúgy örvendetes 2017-es és idei minimálbér- és a garantált bérminimum emelkedés miatt a korábban kialkudott bértáblában szereplő összegek "összecsúsztak".

A sztrájktárgyalások tovább folytatódnak a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között - mondta Cser Ágnes, többek között az egészségügyben műszaki-gazdasági területen dolgozók bérfejlesztéséről, a munkaruháról, a védőnők helyzetéről és a szakdolgozók fogászati ellátásáról. Kifejtette: "még az út elején tartunk", hiszen a szakszervezetek célja továbbra is az, hogy az egészségügyi bérek elérjék az európai uniós átlagkereset 75 százalékát. "Ezt a hatalmas szakadékot kell most nekünk lépésről lépésre kitölteni", és utolérni a V4-eket - emelte ki Cser Ágnes.

Azzal kapcsolatban, hogy a napokban bérkövetelési igénnyel állt elő a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), Balog Zoltán miniszter azt válaszolta, a kormány a reprezentatív szakszervezetekkel tárgyal, és bízik abban, hogy az általuk kivívott megállapodás világos üzenet mindenki számára. Cser Ágnes ehhez hozzátette: a FESZ minden követelése szerepel az MSZ EDDSZ sztrájkköveteléseiben, így a FESZ-nek csak örülnie kell az elért eredményeknek.